A kínai „szúnyoggyár” nukleáris technológiát használ a szúnyogok elpusztítására

Az ázsiai tigrisszúnyog főleg Kínában és Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi területein él. A világ egyik legagresszívabb invazív organizmusaként ez a szúnyog a dengue-láz és a Zika-vírus fő hordozója. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a szúnyogok által terjesztett fertőző betegségek évente több mint 700 ezer halálesetet okoznak, ami kétségtelenül szörnyű szám. Az elmúlt években kínai tudósok nukleáris technológiát alkalmaztak az ázsiai tigrisszúnyog elleni küzdelemben, és ezt a világ is elismerte. Hogy mi ez „atomot a szúnyognak” védekezés? A China Media Group riportere nemrég meglátogatta a Kuangtung tartománybeli „szúnyoggyárat”, hogy megfejtse ezt a rejtélyt.

A Kuangtung tartományi Sun Yat-sen Egyetemen található „szúnyoggyár” kicsi, mindössze 800 négyzetméter, a hivatalos neve Nemzeti Atomenergia-ügynökség Rovarsterilizálással Foglalkozó Kutatási és Fejlesztési Központ. A központ tavaly decemberi létesítése óta most először nyílt meg a média előtt.

A gyárnak csak 7 munkatársa van, hetente csaknem 5 millió szúnyogot tudnak nevelni. Bár a cél a szúnyogok elpusztítása, a gyár „terméke” mégis hím szúnyog. Itt zajlik a teljes folyamat a rovartojás keltetésétől a lárvákig, majd a kifejlett szúnyogokig.

Zhang Dongjing (Dzsán Don-gyin), a Sun Yat-sen Egyetem docens, a Nemzeti Atomenergia-ügynökség Rovarsterilizálással Foglalkozó Kutatási és Fejlesztési Központ kutatója a szúnyoggyár kulcsfontosságú technológiájával kapcsolatban elmondta:

„A nukleáris technológia alkalmazása a fő módszerünk a hím szúnyogok sterilizálásában. Van egy sugárzási fülkénk. Miután a hím szúnyogot nukleáris technológia besugározza, steril hím szúnyog lesz. Ha párosodik egy vad nőstény szúnyoggal, az utóbbi is sterillé válik.”

Globális szempontból a nukleáris technológiát évtizedek óta alkalmazzák a kártevők elleni küzdelemben. 1982-ben az Egyesült Államok ezt a módszert használta halálos betegségeket okozó zöld legyek irtására. A szúnyogok elpusztítására irányuló sugárzásos sterilizálás kritikus fejlődése csak nemrégiben történt.

2019-ben a Sun Yat-sen Egyetem csapata és több mint 30 tudós tíz egységből, köztük a Michigani Állami Egyetemből, a legjobb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Nature-ben közzétette azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint sugárzással és más módszerekkel végeztek „sterilizáló műtétet” rovarokon.

Wu Zhongdao (Vu Cson-daó), a Nemzeti Atomenergia-ügynökség Rovarsterilizálással Foglalkozó Kutatási és Fejlesztési Központ igazgatója elmondta:

„A szúnyogokat laboratóriumban neveljük, mintha pandát szaporítanánk. A szúnyogjainknak képesnek kell lenniük túlélni a szabadban, ez az egyik kulcsproblémánk. A második az, hogyan lehet elérni, hogy minden nevelt szúnyog hím legyen. A korai kutatások bonyolultak voltak, de miután rátaláltunk a módszerre, a megvalósítás már nagyon egyszerű lett. Csak egy műszeren kell beállítani a sugárzás dózisát, és néhány perc vagy néhány másodperc alatt kész is.”

Ez a rovarsterilizáló technológia képes csökkenteni a rovarirtó szerek nagymennyiségű használata által okozott kémiai szennyeződést. Csak a szúnyogokat pusztítja el, más organizmusokat nem. A szúnyogok nem fognak gyógyszer-rezisztenciát kifejleszteni, a hatás tartós. Jelenleg ez az egyetlen modern biológiai technológia, amivel ki lehet irtani bizonyos fajta szúnyogokat egy adott területen.

Ezt a „kínai megoldást” az alapkutatás területén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is elismerte. Idén júniusban a Sun Yat-sen Egyetem szerződést írt alá a NAÜ-vel a NAÜ rovarsterilizálással foglalkozó együttműködési központjának létrehozásáról, amelynek célja, hogy több megoldást kínáljon szúnyogok által terjesztett fertőző betegségek kezelésének fejlődő országokban és s nemzetközi közegészségügyi kihívások kezelésének.

Afrikában gyakori a malária, a betegek nagy része a maláriaszúnyogok csípésével kapja el a betegséget. A szúnyogok sterilizálásával kapcsolatos kutatások nagy jelentőséggel bírnak abban, hogy segítsék Afrikát a malária elleni küzdelemben. Tavaly Zhang Dongjing elment a dél-afrikai Johannesburgi Nemzeti Fertőző Betegségek Központjába, hogy tanácsokat adjon a helyi rovarsterilizációs technológiával kapcsolatban. „Elmentem meglátogatni egy helyi új szúnyoggyárat, hogy megismerjem tenyésztési helyzetüket, majd néhány javaslatot adtam nekik. Főleg az ázsiai tigrisszúnyogokból összegyűjtött tapasztalatok alapján segítettünk nekik a szúnyogtenyésztés optimalizálásában” - mondta Zhang Dongjing.

Wu Zhongdao, a Nemzeti Atomenergia-ügynökség Rovarsterilizálással Foglalkozó Kutatási és Fejlesztési Központ igazgatója elmondta, hogy a szúnyogvektorok, vagyis a betegségterjesztő szúnyogok kutatásának biológiai, nukleáris technológiai, mérnöktudományi és matematikai vetülete is van, és még sok a tennivaló.

„A zöld és környezetbarát szúnyogirtó technológia alkalmazásában még mindig számos, eddig nem megoldott problémával szembesülünk. Meg kell erősítenünk a tudományos kutatást, és folyamatosan képezni kell szakembereket. A jelenlegi feladat a technikai tartalék erősítése, és az, hogy szükség esetén a fertőző betegségek területén, külföldön is, érvényes és hatékony legyen a technika.”

A tervek szerint a „szúnyoggyárat” a jövőben tovább fejlesztik ázsiai sterilizáltszúnyog-termelési bázissá, amelynek termelési kapacitása tízszerese lesz a maiénak, és heti 40-50 millió hím szúnyog előállítására lesz képes. Azt is tervezik, hogy 3-4 szúnyogellenes demonstrációs pontot hoznak létre a Kuangtung–Hongkong–Makaó öbölterületen, külföldön pedig kiképzőbázisokat, hogy segítsenek több régióban megnyerni a szúnyogok elleni háborút.