A kínai ünnepek külföldi népszerűsítésének köszönhetően hagyományos kínai kultúra világszerte egyre ismertebb
A holdünnep a négy legnagyobb hagyományos kínai ünnep egyike, amely a legkésőbb jött létre, de a hatása rendkívül nagynak számít. Az ókorban a holdünnep idején a kínaiak már megkóstolták a holdsüteményeket és fogyasztották a virágból készült alkoholos italokat, emellett még gyönyörködtek a teliholdban is. Szerencsére ezek a hagyományok nemzedékről nemzedékre tovább szálltak.
Manapság a holdünnep alkalmából országszerte több népszokás található: a holdnak imádoznak, a teliholdban gyönyörködnek, nyúllámpákat készítenek a családi összejöveteleken. De a különböző országrészekben kicsit mások a népszokások. Így például Pekingben és a környékén a holdünnep alkalmából az emberek imádkoznak a holdistenhez. Ám Dél-Kínában, különösen a tengerparti térségekben a holdünnep idején szokás a tengeristennek imádkozni, hiszen ilyenkor rendkívül nagy az árapály.
Imádkoznak a holdistenhez
A kínai kultúrában a holdünnep és a tavaszünnep idején a kínaiak a legjobban vágynak a családi összejövetelekre. A 17. évszázad óta egyre több kínai a világ különböző országaiba utazott, ennek során egyes hagyományok eltűntek, de a holdünnepről szóló összejövetelekkel kapcsolatos népszokások tökéletesen fennmaradtak. Emellett az, hogy a holdünnep idején megkóstolják a holdsüteményt, mára nemcsak a kínai hagyomány, hanem a kínai származású emberek közös szokása lett világszerte. Ezer évvel ezelőtt, a Tang dinasztia alatt több kínai a szomszédos Japánba, Dél-Koreába és más délkelet-ázsiai országba utazott és ott települt le. Ennek hatására ezeken a helyeken létrejött a különleges holdünnep kultúrája. Kínában a holdünnap a hagyományos naptár szerinti augusztus 15-én van, ám Japánban a holdünnep augusztus 14-től 23-ig, összesen hét napig tart. Emellett Kínában a holdünnep alkalmából holdsüteményt szokás enni, ez a szokás teljesen más Japánban és Dél-Koreában. Japánban a színes risztgolyót, Dél-Koreában a risztszelemet kóltolják meg.
Habár a szomszédos Japánban és Dél-Koreában változott a holdünnep hagyománya, de az nagyon érdekes, hogy a kicsit messzebb fekvő Szingapúrban, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és a még távolabban fekvő Egyesült Államokban, Ausztráliában, sőt Európában jól terjedt a holdünnep kultúrája és népszokása.
Malajziában nagyszámú kínai származású ember él, ezért különféle módokon ünnepelik meg a holdünnepet. Jelenleg a holdünnep a tavaszi ünnep mellett a második legnépszerűbb kínai fesztivál lett Malajziában. Ma Shuai (Ma Suaj), a Malajziában élő tanár rendkívül kedveli a kínai kultúrát. Ő így nyilatkozott,
-„Az utóbbi években a hagyományos kínai kultúra egyre jobban globalizálódott. Több külföldi is érdeklődik a hagyományos kínai kultúra iránt. Ezzel párhuzamosan a különböző kínai szövetségek is eseménysorozatot tartanak. Például a holdünnep alkalmából a Malajziában élő kantoniak a mai napig is szoktak a holdistennek imádkozni. Rendkívül kedvelem ezeket a hagyományokat.”
Holdsüteménybolt Malajziában
A tengerentúlon élő kínaiak mindig fontos szerepet játszanak a kínai és a helyi kultúrák közötti párbeszéd kialakításában. Az ausztrál kínai származásúak többnyire a dél-ausztrál Adelaide-ben élnek. A holdünnep alkalmából a helyi kínai lakóparkoknál mindig eseménysorozatot rendeznek. Ennek köszönhetően mára a holdünnep a helyi népcsoportok közös fesztiválja lett. A helyi őslakosok „holdsütemény-ünnep”-nek nevezik a holdünnepet.
Norman Schueler, a dél-ausztrál kulturális bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a kínai holdünnep átalakul és a különböző népcsoportok közös fesztiválja lett.
„A világ mindegyik sarkában élő kínaiak egy családhoz tartoznak. A dél-ausztrál kínai származásúak együtt ünneplik a holdünnepet és összejönnek, ez megfelel az ausztrál közönség értékítéletének is. Mára egyre több ausztrál a holdünnepi eseményeken keresztül ismerkedett Kínával” – fogalmazott Norman Schueler.
Ünneplik a holdünnepet Európában
Úgy tudjuk, hogy az elmúlt évszázad nyolcvanas évei végén egyre több kínai Európában települt, köztük Magyarországon is. Az előzetes statisztikai adatok szerint máig körülbelül harminc ezer kínai él és dolgozik Magyarországon. A holdünnep alkalmából a Magyarországon élő kínaiak is több eseményt rendeznek meg.
Értesülések szerint a helyi kínaiak létrehozták a különböző szövetségeket, amelyek általában a szülőföldjük alapján jöttek létre, így például a kantoni származású kínaiak létrehozták a kantoni szövetséget, a szecsuani származású kínaiak létrehozták a szecsuani szövetséget. Emellett a helyi kínai asszonyok még létrehozták a kínai nők szövetségét.
Az idei holdünnep szeptember 21-ére esik. Szeptember 1-től kezdve a különböző szövetségek egymás után különféle kulturális eseményeket tartottak meg. Szeptember 21-én, a Magyarországon élő kantoni származásúak szövetsége esti művészeti előadást rendezett meg, amelyben hagyományos kínai kultúrális eseményekkel szórakoztatták a látogatókat. A látogatók részesülhettek a holdsütemények készítésében és gyönyörködhettek az oroszlántáncban. Emellett a kínai gyerekek még művészeti előadást tartottak: játszottak a hagyományos kínai hangszereken, elolvasták a kínai verseket és a Holdról szóló operákat mutattak.
A Magyarországon élő kínai asszonyok a helyi kínai nők szövetsége vezetésével mutatták be a Qipao-showt a kínai és a magyar nézőknek. A Qipao a hagyományos kínai női ruha, amely a legjobban tükrözheti a kínai nők szépségét. Wang Qian (Vang Csien) asszony vidáman mondta az alábbiakat:
„A legkorábban regisztráltam a Qipao-showra. Ez egy ritka lehetőség volt. Örülök az ilyen eseményeknek, szerintem a Magyarországon lebonyolító holdünnepi légkör még mélyebb, mint a hazánkban.”