Közelebb és közelebb a karbonsemlegességhez

Tavaly szeptember 22-én Kína bejelentette, arra törekszik, hogy 2030-ra elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát és 2060-ra megvalósítsa a szén-dioxid-semlegességet. Kína és az EU példáját követve több mint 100 ország és régió tette közzé a szén-dioxid-semlegességre vonatkozó céljait vagy elképzeléseit.

Az ENSZ-közgyűlés idén szeptember 21-én tartott 76. ülésszakának általános vitáján Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai elnök videón közvetített beszédében megismételte Kína elhatározását, hangsúlyozva, hogy a világ összes országának együtt kell működnie a globális fenyegetések és kihívások leküzdésében.

„Kína azon céljának megvalósításához, hogy 2030-ban elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát és 2060-ban a szén-dioxid-semlegességet, kemény munkára van szükség, de mindent megteszünk ennek érdekében. Kína támogatni fogja a többi fejlődő országot is a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia fejlesztésében, és külföldön többé nem épít új szénenergiával működő erőműveket” – jelentette ki a kínai elnök.

Az elmúlt években az ország energiafogyasztási szerkezete átalakult. „A karbonsemlegességgel kapcsolatos nemzetközi konszenzus globálisan felgyorsította az erőforrás-függőségről a technológiai függőségre való áttérését” – mondta Li Junfeng (Li Csün-feng), a Klímaváltozási Stratégia és Nemzetközi Együttműködés Nemzeti Központjának igazgatója.

Idén augusztus 25-én, az „Alacsony szén-dioxid-kibocsátás napján” tartott kínai rendezvények alkalmából Xie Zhenhua (Hszie Csen-hua), klímaváltozással foglalkozó különmegbízott beszédében hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás jelenleg a legnagyobb kihívás, amivel az egész emberiségnek szembe kell néznie. Így a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia használatára történő folyamatos átállás minden ország számára sürgető feladat.

„A klímaváltozás nem a jövő fenyegetése, hanem egy jelenlegi válságállapot. Kína nagyon fontosnak tartja a klímaváltozás elleni fellépést, és bölcsességével, illetve célkitűzésével hozzájárul a klímaváltozás kezeléséhez. Kína terve, hogy körülbelül 30 év alatt a szén-dioxid-kibocsátás csúcsának elérésétől eljut a szén-semlegességig, ami sokkal rövidebb idő, mint amit a fejlett országok előirányoztak. Ez azt jelenti, hogy a Kína előtt álló energetikai és ipari átalakulási feladatok nehezebbek. Ez kétségtelenül kemény küzdelemnek ígérkezik” – hangoztatta a tisztviselő.

A váltást a kínai főváros, Peking vezeti. „A város szén-dioxid-kibocsátása – a repülőgép-kerozint nem számítva – 2012-ben elérte a 135,8 millió tonnát, és azóta évről évre csökken” – mondta Tong Deliang (Tung Te-liang), a pekingi Városi Tervezési Intézet vezető mérnöke.

Peking energiaszerkezetének folyamatos optimalizálásának, ipari kiigazításának és az egyes nem fővárosi funkciók más területekre történő áthelyezésének köszönhetően a város alapvetően diverzifikált, tiszta és hatékony, modern energiarendszert hozott létre. Peking a tiszta energiára váltás mintavárosává vált az ország települései számára.

Zhao Xiaowei (Csao Hsziao-vej), a pekingi önkormányzat Fejlesztési- és Reformbizottsága energiaügyi osztályának tisztviselője szerint a pekingi szénfogyasztás a 2015 évi 11,65 millió tonnáról 2020 -ban 1,35 millió tonnára, vagyis jelentősen csökkent. A város energiafogyasztásban a szén részesedése 13,1%-ról 1,5%-ra esett vissza.

A kísérleti szén-dioxid-piac 2013-ban indult, azóta Peking szén-dioxid-kereskedelme aktív, a szén-dioxid-kvótaárak folyamatosan emelkednek. A hét kínai kísérleti szén-dioxid-piac közül a pekingi piacon a legmagasabb a szén-dioxid ára. A kvóták összesített kereskedelmi volumene 42,86 millió tonna, a forgalma több mint 1,8 milliárd jüan.

Az ipari szén-dioxid-kibocsátás politikai szinten történő korlátozása mellett a kormány a polgárok bevonását is kezdményezte annak érdekében, hogy javítsa az emberek tudatosságát az alacsony szén-dioxid-kibocsátású életvitellel kapcsolatban. Augusztus 25-én, az alacsony szén-dioxid-kibocsátás napján, országszerte számos városban többféle rendezvényen népszerűsítették az alacsony szén-dioxid-kibocsátású életmódot. Jiangxi (Csianghszi) tartományban például több száz középiskolás és általános iskolás diák vállalta a „zöld élet kis felügyelőjének” szerepét, hogy mozgósítsák iskolatársaikat és családtagjaikat a szelektív szemétválogatásra. A délkelet-kínai Xiamen (Hsziamen) városban a metróhálózat részeként üzemeltetett 7 méternél alacsonyabb lifteket (kivéve a mozgáskorlátozottakat szállítókat) és mozgólépcsőket egy órára leállították, hogy ösztönözzék az utasokat a lépcsők használatára. Mindezeken keresztül a szervezők azt remélték, hogy fel tudják hívni a figyelmet a hétköznapi energiatakarékosságra.

„Nyáron például 26 fokra állítsuk be a légkondicionálónkat, válasszuk az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású utazási módot, használjunk kevesebb eldobható evőeszközt… mindezekkel csökkenthetjük a szén-dioxid-kibocsátást a mindennapi életünkben”

„Remélem, hogy közös erőfeszítéseinkkel a hazánkban nemcsak ezen a napon, hanem a jövőben is mindennap kékebb egünk, zöldebb földünk és tisztább vízünk lehet” – nyilatkozták xiameni polgárok.

Valójában Kína a szén-dioxid-semlegesség tervét már az évszázad elején elindította. 2006 óta Kína szigorú ellenőrzést hajtott végre az energia ágazat területén, megfordítva az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás gyors növekedési tendenciáját. 2010 óta Kína szénfogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása alapvetően nulla növekedést ért el. 2014-ben az energia forradalmát szorgalmazva bejelentették, hogy Kína fokozatosan megszabadul a fosszilis energiától, különösen a széntől való nagy függőségtől, és célul tűzte ki egy tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biztonságos és hatékony energiarendszer kiépítését.

„Mindezek a hosszú távú tervek szilárd alapot jelentenek a szén-dioxid-kibocsátás csúcsával és a szén-semlegesség jövőbeni elérésével kapcsolatos célok megvalósításához” – jelentette ki Li Junfeng, a Klímaváltozási Stratégia és Nemzetközi Együttműködés Nemzeti Központjának igazgatója.