Pekingi fórum: A tudományos-technológiai együttműködés a globális kihívások leküzdésének kulcsa

A 2021-es pekingi Zhongguancun Fórum (Csungkuancun, ZGC Forum) Kína azon elhatározásának jegyében nyílt meg, amely a globális kihívások kezelése érdekében célul tűzte ki az ország tudományos és technológiai innovációs képességinek, illetve nyitottságának a fokozását.

Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai elnök a ZGC Fórum nyitóünnepségén videón közvetített beszédében azt hangoztatta, hogy az évszázadban eddig nem látott mélyreható változásoknak lehetünk ma tanúi a világban. A COVID-19 világjárvány hatása komoly kihívásokat jelent a globális gazdasági fellendülés számára. Ezért minden országnak fokoznia kell a nyitottságot és el kell mélyítenie az együttműködést a tudományos és technológiai területen, meg kell vizsgálnia a fontos globális kérdések közös megoldásának módjait és eszközeit a tudományos-technológiai innováció révén, vagyis együtt kell kezelnie a korszak kihívásait, és „elő kell mozdítania a béke és a fejlődés nemes ügyét mindannyiunk számára".

Kínai Szilícium-völgyként is emlegetett pekingi városnegyed, a Zhongguancun (ZGC), a kínai innováció által vezérelt növekedés megtestesítője, jelentős küldetést vállal a nemzeti technológiai fejlődés megvalósításában. A ZGC Fórum 2007-es megalakulása óta globális, átfogó és nyílt nemzetközi fórummá vált a tudományos-technológiai innováció területén.

A ZGC Fórum egyik párhuzamos eseményeként zajlik a Kína és a közép- és kelet-európai (KKE) országok 5. konferenciája az innovációs együttműködésről. Több éves közös munka után egyre erősödik és mélyül a Kína-KKE-országok közötti együttműködés a tudományos-technológiai innováció területén is. Wang Zhigang (Vang Cse-kang) kínai tudományos-technológiai miniszter elmondása szerint Kína eddig már nyolc úgynevezett „övezet és út” közös laboratóriumot hozott létre Csehországgal, Görögországgal, Horvátországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Romániával, Szerbiával és Szlovéniával. Céljuk, hogy az innováció területeit felhasználva szolgálják a közös fejlődést.

„A Kína és a KKE-országok közötti tudományos-technológiai cserekapcsolatok tovább mélyülnek, a kormányzati csereprogramok és a műszaki képzések szilárd alapot jelentenek ebben. Az érintett országokból mindehhez egyre többen csatlakoztak, ami még erősebb belső lendületet ad az együttműködésnek, amely a Kína-KKE-országok közötti kapcsolat hangsúlyos területe lett” – hangsúlyozta egyebek mellett Wang a konferencia megnyitó ünnepségén.

A Hua Zhibing nevű AI-hallgató a Tsinghua Egyetemen debütált

Az elmúlt években Kína tudományos-technológiai erejében minőségi ugrás volt tapasztalható. Nemrég a Shenzhou-12 emberes űrhajóban három taikonauta tért vissza a Földre három hónapos űrküldetése után. Jó példa az is, hogy megjelent Kína első mesterséges intelligenciával (AI) működő hallgatója a Tsinghua Egyetemen. Az AI-hallgató nemcsak megjelenésében életszerű és úgy beszél, mint egy igazi ember, hanem gondolkodik is, és valószínűleg többet képes tanulni, mint az emberek.

Kína arra törekszik, hogy megerősítse a nemzetközi tudományos és technológiai kooperációt, így például aktívan együttműködik más országokkal a Holdkutatásban, a Mars-szondák kutatásában és egyéb műholdas projektekben. Ígéretet tett arra, hogy most épülő űrállomását a nemzetközi együttműködés nyílt platformjává teszi. Összesen 17 ország vesz részt a kínai űrállomás fedélzeti kísérleteiben, amelyek az űrhajózás, az élettudományok és a biotechnológia, valamint a csillagászat területét fedik le.

A konferencián résztvevő dr. Palkovics László magyar innovációs és technológiai miniszter szerint a tudományos és technológiai együttműködés fontos szerepet játszik a magyar-kínai baráti viszonyban. Magyarország és Kína olyan kétoldalú egyezményt írt alá, amely lehetővé teszi az együttműködést számos kapcsolódó területen. Példaként említette a technológiaátadó központ projektjét. A központ professzionális szolgáltatást nyújtó irodát hozott létre a kínai Chongqingban (Csungking) és Budapesten.

„Látjuk, hogy az ipari fellendülés és a fenntartható fejlődés innovatív megközelítései kulcsfontosságúak a járvány terjedésén túlmenő következmények kezelésében. Nyitottsággal és befogadással szeretnénk a közös fejlődést elérni. Az ilyen példátlan kihívásokkal szemben közösen új megoldásokat kell találnunk, új elképzeléseket és technológiákat kell kidolgoznunk. Ki kell használnunk az innováció és a partnerség már meglévő platformjait. Meggyőződésem, hogy a Kína és a KKE-partnerek együttműködése során kifejlesztett technológiák nem csak fontos szerepet játszanak a járvány utáni gyors talpraállásban, hanem lehetővé teszik számunkra azt is, hogy hatékonyan és sikeresen válaszoljunk a jövőbeli globális kihívásokra” – mondta Palkovics.

Kína számos országgal együttműködik a COVID-19 vakcinák kutatásában, fejlesztésében és gyártásában. A kínai oltóanyagok életet mentettek több mint 100 országban, hozzájárulva a világméretű szolidaritáshoz a járvány elleni küzdelemben. Ezzel kapcsolatban a kínai tudományos és technológiai miniszter a következőket mondta:

„Kína kész megerősíteni más országokkal a cserekapcsolatokat a járvány elleni védekezés területén, szoros együttműködést kialakítani a vakcinák és a hagyományos gyógyszerek fejlesztésében, és tudományos kutatást végezni a járvány elleni védekezés területén, hogy segítse a járvány elleni nemzetközi tudományos és technológiai együttműködési hálózatot és növelje Kína és a KKE-országok gazdasági és társadalmi kockázatviselési képességét.”

A civilizáció történelme során az elszigeteltségből fokozatosan eljutott a nyitottságba és az integrációba. Ez a világ megállíthatatlan tendenciája. Ahogy Kína egyre inkább beilleszkedik a nemzetközi innovációba, az ország technológiai fejlődése a globális innováció még fontosabb motorjává válik.