Kína aktív szerepet vállal a Nemzetközi Távközlési Unió munkájában

Az 1865-ben létrehozott genfi székhelyű Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Információs és Kommunikációs Technológiai Ügyekért felelős szakosított ügynöksége. Bizottságai ajánlásokat adnak ki, amelyek figyelembe vételével dolgozzák ki az egyes országok kormányai a távközléssel kapcsolatos jogszabályokat. A mobiltelefonok használata, az internetezés, az elektronikus levelezés mind-mind olyan mindennapi tevékenységek, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az ITU által végzett munkához. Zhao Houlin (Csao Hou-lin), a Nemzetközi Távközlési Unió kínai főtitkára emlékeztetett rá, hogy miután a Kínai Népköztársaság (KNK) visszaszerezte törvényes jogait az ENSZ-ben, majd az ITU-ban, további jelentős eredményeket értek el a távközlés területén.

Zhao Houlin elmondta, hogy amióta a KNK 1972-ben visszanyerte státusztát, tagja az ITU Tanácsának. Az unió és Kína közötti közel 5 évtizedes együttműködés időszakában a kínai távközlés ugrásszerűen fejlődött, egyben számos eredményt értek el az ITU keretein belül folyó munkában.

Azt követően, hogy 1971 októberében az ENSZ Közgyűlése helyreállította a KNK jogi helyzetét, Kína egymást követően elfoglalta helyét a különböző szakosított ügynökségekben. 1972 májusában a Nemzetközi Távközlési Unió akkori főtitkára levelet írt Zhou Enlai (Csou En-laj) néhai miniszterelnöknek, amelyben üdvözölte a kínai kormány részvételét az ITU tevékenységében. Még ugyanebben az évben Kína küldöttséget küldött, s azóta is aktívan részt vesz a az ITU munkájában.

Az első tíz év alapvetően a körülmények, a rendszer működésének megismerésével telt, majd Kína is aktívan bekapcsolódott többek közt a nemzetközi szabványok kialakításába. A század elejére, 2000-ben Kína képes volt önálló szabvány rendszert javasolni a fejlett kommunikációs területen, amit nemzetközi szinten is elfogadtak. Ilyen volt, amikor Kína javaslatot tett a 3G mobilkommunikációs szabványra. Azóta Kínában teljesen megváltozott a helyzet, az ország pedig belépett a fejlett globális kommunikációs technológiai és szabványalkotás kutatásának és fejlesztésének élvonalába.

Az elmúlt években Kína a magas színvonalú gazdasági és társadalmi fejlődés útjára lépett és világra szóló eredményeket ért el az 5G, a big data, a mesterséges intelligencia, az információ-technológia és az űrkutatás területén.

„Az elmúlt tíz-húsz évben Kína fejlődése a csúcstechnológia területén ugrásszerű volt, Kína bekapcsolódott egyes csúcstechnológiai iparágak fejlesztésébe, beleértve az 5G-t, a mesterséges intelligenciát és big data-t. Az ezeken a területeken elért eredmények alkalmazása további szintre emelik az ország technológiai fejlettségét. A „Yutu” (Jütu) holdjáró az űrben van, és a Zhurong (Csuzsung) Mars rover szintén az űrben van. Ezek az eredmények mind elválaszthatatlanok a rádiókommunikációtól, sőt: annak hatalmas szerepe van bennük. A Nemzetközi Távközlési Unió olyan szervezet a világon, amely felelős a rádiótechnológia fejlesztéséért és ezért ebben a tekintetben szoros együttműködést folytattunk az érintett kínai felekkel. Nagyon örülünk annak is, hogy lehetőségünk van új kutatási és fejlesztési területek felfedezésére ezen a területen kínai partnereinkkel, és közösen dolgozhatunk a világűr jobb kihasználása, illetve a mélytengeri területek jobb kihasználása érdekében.”

Az elmúlt 50 évben Kína pozitívan járult hozzá az ENSZ különböző programjainak, célkitűzéseinek megvalósításához. Kína koncepciójával, amely az emberiség közös jövőjét szem előtt tartva építi a jövő közösségét, a konzultáció, a közös hozzájárulás és a közös elosztás elveinek gyakorlati érvényesítésével folyamatosan előmozdítja az ITU, illetve a nemzetközi közösség fejlődését. Zhao Houlin úgy véli, Kína hozzájárulása nagyban elősegíti a globális digitális gazdaság fejlődését.

„Kína sok éven át erőfeszítéseket tett ezen a területen, s elősegítette a globális digitális gazdaság fejlődését, az információs társadalom kiépítését. Az egyesült nemzetek tagállamai üdvözlik ezt. Úgy vélem, a világon tomboló új koronavírus járvány mindenkiben tudatosítja, hogy senki sincs egyedül ebben a világban, és senki sem vonhatja ki magát a következmények alól. Bizonyos vonatkozásban ez egy sorsközösség, amit senki nem kérdőjelezhet meg.

A digitálizáció és az információs társadalom fejlődésének fontos feltétele a kapcsolódó infrastruktúra biztonsága. Ez is mindenki közös jövőjének megkerülhetetlen kérdése. Bízunk abban, hogy az építkezésnek ezen a területén is együtt születnek majd meg a megoldások.”

Az eltelt 50 évben, amióta a KNK elnyerte jogszerű státuszát a világszervezetben, egyre több kínai arc jelent meg az ENSZ szakosított szerveiben. A 15 ilyen szervből 4-nek a vezetője kínai (UN-ITU, UNIDO, FAO, ICAO), továbbá 9-ben, köztük a Világbankban, a Nemzetközi Valuta Alapban, az UNESCO-ban és a WHO-ban fontos tisztségeket töltenek be kínai nemzetiségű szakemberek.

Zhao Houlint 2014-ben nagy többséggel választották meg a Nemzetközi Távközlési Unió főtitkárának. A szervezet 150 éves történetében ő az első kínai főtitkár; 2018-ban újraválasztották. Zhao Houlin kijelentette, bízik benne, hogy Kína részvétele a szervezet munkájában a jövőben újabb lendületet ad az ITU működésének.