Kína „zöld fejlődésének” erőfeszítései és eredményei egy magyar fotós szemével

A napokban rendezték az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményét aláíró felek 15. konferenciáját (COP15) a kínai Yunnan (Jünnan) tartományban, Kunming (Kunming) városban, ahol a világ meghallotta Kína hangját: olyan Földet építünk, ahol az emberek a természettel harmóniában élnek, a gazdaság és a környezet egymással együttműködve fejlődik, és a világ minden országa közösen halad előre. Kína vezető a világon a biológiai sokféleség védelmében és a zöld fejlődésben. Törekszik arra, hogy 2030-ra elérje a csúcsot a széndioxid-kibocsátás terén, 2060-ra pedig a karbonsemlegességet – ez erősen bizonyítja Kína határozottságát a „zöld fejlődés”-t illetően.

Az utóbbi években Kína nagy erőkkel fejlesztette a tiszta energiát, így a víz-, nap- és geotermikus energiát, illetve a szélerőműveket. Az elmúlt öt évben Kína több nap- és szélenergia-termelő kapacitást telepített, mint a világ más országai. Kína napenergia-alkalmazásának fejlesztése élen jár a világon: most a világ napelemeinek 75%-át Kínában állítják elő, és a világ napenergia-termelési kapacitásának egyharmada is innen származik. Kína a napenergiával kapcsolatos technológiákban is élen jár. 2020-ban a világ szélenergia-termelése elérte a 1591,2 milliárd kWh-ot, a kínai szélenergia-termelés pedig a világ egészének 26%-át teszi ki, ezzel az első helyen állt. A világ elektromos járműveinek több mint 50%-át Kínában adták el, és Kína gyártotta a világ elektromos buszainak 99%-át is.

Nemcsak a kínaiak, hanem a Kínában dolgozó és élő külföldiek is szemtanúi az ország környezetvédelmi erőfeszítéseinek és az elért eredményeknek. Balogh Attila 26 éve Kínában élő magyar fotóművész, aki Sanghajban lakik, és gyakran fényképezi Kína különböző részein az ország természetes környezetének megújulását és a „zöld fejlődés” eredményeit. „Ami nagyon feltűnt az utazásaim során, az a zöld energia térhódítása: most például Belső-Mongóliában olyan méretű nap- és szélenergia-erőműveket láttam, hogy elképesztő. A sivatag-félsivatag közepén teljes hegyoldalak beterítve napelemekkel, a dombok tetején szélerőművek tucatjai, nagyon impozáns látvány.

Tavaly Qinghaiban (Csinghaj), illetve előtte Gansuban (Kanszu) láttam először ilyen méretű telepeket, ezekből egy kisebb is kétszer akkora, mint Magyarország legnagyobb naperőműve.

Az különösen tetszik, hogy nem a termőföldekre telepítik ezeket az óriási létesítményeket – odahaza Magyarországon ettől feláll a hátamon a szőr –, bár az tény, hogy itt, Kínában a ritkán lakott tartományokban van lehetőség másra alkalmatlan területek ilyen típusú hasznosítására.

Ami konkrétan környezetvédelmi projekt volt, azt valahol Szecsuán és Qinghai határán, egy-két nagyobb területen láttam, ahol a kopasz hegyoldalakat teleültették facsemetékkel. Az nyilván sokkal később fog kiderülni, hogy ez mennyire életképes; ahogy láttam, minden egyes csemetét termőföld-golyóval telepítettek és talán valamiféle öntözési megoldás is került oda, de nem tudom, mennyire fogják túlélni ezek a növények azt a száraz, hideg, szeles éghajlatot abban a magasságban.”

A környezetvédelem fejlesztésével sok eredményt értek el az országban. Korábban a yunnani vad elefántcsorda észak felé tartó „vándorlása” és „hazatérése” megmutatta a világnak Kína eredményeit a vadon élő állatok védelmében. Kína továbbra is elősegíti az ökológiai civilizáció építését, és határozottan hajtja végre az innovatív, koordináló, zöld, nyílt és megosztott fejlesztési koncepciót. Az elmúlt tíz évben az erdők növekedési területe meghaladja a 70 millió hektárt, ezzel első helyen áll a világon. Kína előre mutatóan létrehozta az ökológiai védelem vörös vonala intézményét, amit az ENSZ 15 kiváló ügye közé választott.

Balogh Attila sokszor járt Tibetben, Qinghaiban, Xinjiangban (Hszincsiang) és más nyugat-kínai tartományokban. Ezek a helyek a kínai ökológiai környezetvédelem legfontosabb területei, ahol aktívan próbálják megvalósítani a „zöld fejlődés” lehetőségeit a turizmusban, szolgáltatóiparban, biogazdálkodásban stb. Észlelte-e a magyar fotós ezen területeken a „zöld fejlődés” hatékonyságát? „Úgy gondolom, hogy a turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatóipar soha nem lehet “zöld”, sőt, szembemegy mindenféle környezetvédelmi céllal. Érdemesebb lenne csökkenteni a turisták számát bizonyos környékeken. A biogazdálkodás ezeken a távoli fennsíkokon teljesen rendben van, hiszen a hagyományos állattartás nagyon környezetközeli, Magyarországon például a Hortobágyon a hagyományokhoz visszatérve sikerült növelni a biodiverzitást.”

Ahhoz, hogy a környezetvédelmi nemzetközi együttműködések valóban működjenek, a világ minden országának egyetértésére és aktív közreműködésére van szükség. Az utóbbi években a Kína és Magyarország közötti környezetvédelmi kapcsolatok és együttműködés egyre szorosabb. Idén május 28-án hivatalosan üzembe helyezték Magyarország és Közép-Európa eddigi legnagyobb – 100 megawatt – teljesítményű naperőművét Kaposváron. A befektető és kivitelező egyben a China General Technology (Group) Holding Ltd.-hez tartozó China National Machinery Import&Export (CMC) kínai nagyvállalat; a beruházás értéke 36 milliárd forint. A projekt fontos eredménye annak, hogy Kína és Magyarország az Övezet és Út kezdeményezés keretében és a keleti nyitás politikája értelmében elkötelezett a környezetvédelem, valamint a zöld fejlődés iránt. Szeptember végén megrendezték a Kína (Guizhou) – Magyarország innovációs és technológiai együttműködési konferenciát, megyílt az „Intelligens Magyarország” kiállítás Guiyang (Kujjang) városában. A kiállításon a magyar Organica Water cég bemutatott egy környezetbarát, kerti stílusú szennyvíztisztító üzemet.

Kína gyakorlati lépésekkel erősíti a környezetvédelmet. Felgyorsítja a természeti rezervátumrendszer kiépítését, amelynek fő szervei a nemzeti parkok. A széndioxid-kibocsátás csúcsának és a karbonsemlegességi céloknak az elérése érdekében végrehajtási terveket és számos támogató intézkedést tesz közzé a legfontosabb területeken és ágazatokban, emellett az ország „1+N” politikai keretet is bevezet ebben a tekintetben. Továbbra is javítja és optimalizálja a zöld finanszírozási politikai keretet a szén-dioxid kibocsátású célok elérése és az éghajlatváltozás kezelése érdekében…