Kína nyitottsága a világ országainak gazdasági fejlődését szolgálja

Az elmúlt évtizedekben Kína törekedett saját fejlődését a világ fejlődésével összhangban megvalósítani, sorsát szorosan összekapcsolta a világ népeinek sorsával, a kínai nép érdekeit ötvözte a világ más népeinek érdekeivel，s aktívan részt vett a globális együttműködésben. Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai elnök Kína szerepéről a világban egy ízben a következőképpen fogalmazott:

„Kína mindig hozzájárult a globális fejlődéshez, ragaszkodik a közös fejlődés útjához, a kölcsönösen és mindenki számára előnyös nyitás stratégiáját követi, miközben megosztja saját tapasztalatait és lehetőségeit a világ más országaival.”

„A fejlődés a kulcs minden probléma megoldásához és az út az emberek boldogságához” – állapította meg Xi Jinping. 2015-ben Xi Jinping az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalapításának 70. évfordulóján tartott csúcstalálkozón átfogóan kifejtette gondolatait az emberiség sorsközösségéről és a tisztességes, nyitott és innovatív fejlődés koncepciójáról, valamint ismerette Kína kezdeményezését a globális fejlesztési együttműködés előmozdítására. Hat évvel később, amikor részt vett az ENSZ 76. közgyűlésének általános vitáján, Xi elnök előterjesztette a globális fejlesztés kezdeményezését, ígéretet téve arra, hogy Kína elkötelezett a fejlődés elsődlegessége mellett, új lehetőségeket kínálva a világ számára. Beszédének címe ez volt: „A bizalom megerősítésével és a nehézségek közös leküzdésével építsünk egy jobb világot!”

Az ENSZ rezidens koordinátora Kínában, az indiai származású Siddharth Chatterjee úgy véli, hogy a globális fejlesztés kezdeményezése nagy jelentőséggel bír a világ fejlődése szempontjából.

A kezdeményezés révén Kína a tapasztalatok összesítésével, az egyenlőség érzését kiváltva egyfajta paradigmaváltást valósít meg a globális fejlődésben, hogy a világ egy olyan irányba mozduljon el, ahol mind több ország képes az önellátásra és egyre nagyobb önállósággal rendelkezik.”

A legnagyobb fejlődő országként Kína mindig is kiállt más fejlődő országok mellett. A statisztikák azt mutatják, hogy Kína közel 400 milliárd RMB segélyt nyújtott 166 országnak és nemzetközi szervezetnek, közel 3000 segélyezési projektet hajtott végre, több mint 600 ezer segélymunkást küldött különböző országokba, és több mint 120 fejlődő országnak nyújtott segítséget az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak megvalósításához. Idén Kína bejelentette, hogy a következő három évben további 3 milliárd USD támogatást nyújt a fejlődő országok járvány elleni küzdelemének támogatására, illetve a gazdasági és társadalmi fejlődés helyreállítására. Ban Ki-Mun, az ENSZ korábbi főtitkára ezzel kapcsolatban megállapította:

„Bár Kína még mindig fejlődő ország, a legfontosabb adományozók egyike. Kína hatalmas mennyiségű segítséget nyújtott Afrikának és más fejlődő országoknak. Gratulálok ehhez a nagyszerű teljesítményhez.”

A szegénység felszámolása az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési menetrendjének elsődleges célja. 2020 végéig Kína, amely a világ népességének csaknem egyötödét adja, teljesen megszüntette az abszolút szegénységet, 10 évvel a tervezett időpont előtt elérte az ENSZ 2030-as Fenntartható Fejlődési Napirend szegénységcsökkentési célját, ami a globális szegénységcsökkentés több mint 70%-át teszi ki. Ahogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár fogalmazott: „Az elmúlt 10 évben Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben a globális szegénység csökkentéséhez.”

Az értékes tapasztalatok, amelyeket Kína feltárt és kialakított a szegénységcsökkentés gyakorlatában, átalakította a szegénység elleni fellépésről való gondolkodást, és új utakat tárt fel a szegénység csökkentésének lehetőségeiben. Kína a cserekapcsolatok, a közös kutatások és a technikai segítségnyújtás révén aktívan segítette más országok szegénység elleni küzdelmét is.

A külföldnek szánt segély egyik fontos eleme a 2001-óta elterjesztett kínai juncao (csüncao – a kínaiak által felfedezett sajátos fűfajta) technológia, amely 106 országban és régióban szolgálta hatékonyan a szegénység felszámolását, a talajerózió és az elsivatagosodás problémájára megoldást kínálva. A juncao felhasználható még gomba, állati takarmány és biomassza üzemanyag előállítására is. Patricia Espinosa, az ENSZ 73. közgyűlésének elnöke úgy vélte, hogy a juncao technológia hatékonyan elősegítette a fenntartható mezőgazdasági fejlődést, és segített a fejlődő országoknak a 2030-as fenntartható fejlődési célok hatékony megvalósításában.

„A szegénység felszámolásától a tiszta energiáig, a nemek közötti egyenlőségtől a biológiai sokféleség védelméig a juncao technológia elősegíti az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását. Nagyra értékelem Kína konkrét intézkedéseit a multilateralizmus támogatása terén. Remélem, Kína példája mindenkit arra inspirál, hogy hasonlóan hatékony megoldásokat találjunk, és együttesen dolgozzunk egy biztonságosabb, befogadóbb és fenntarthatóbb világ megvalósítása érdekében.”

Jelenleg a változások évszázadában a század járványa tombol a világon; a világgazdaság és a kereskedelem mélyreható változások előtt áll. A külvilág felé való nyitottságra Kínának elkerülhetetlenül nagy szüksége van, hogy kiépíthesse az új fejlődési utat, amelynek fő eleme a hazai ciklus, valamint a nemzetközi és a hazai kettős ciklus kölcsönös előmozdítása, a magas színvonalú fejlődés céljának megvalósítása.

A szabadkereskedelmi övezetek és szabadkereskedelmi kikötők kiépítésétől a szabadkereskedelmi megállapodások aláírásáig; a külföldi befektetési törvény végrehajtásától a vámok és a külföldi befektetések negatív listájáig, számos intézkedés igazolja Kína elkötelezettségét a nyitás fokozására, bizalmát és eltökéltségét a valódi multilateralizmus fenntartásában és a nyitott világgazdaság kiépítésének előmozdításában.

Mivel az új koronavírus-járvány teljes mértékben kihat a világgazdaságra, a digitális kereskedelem a globális gazdasági fellendülés új motorjává válik, segítve az egyes országokat a járvány jelentette kihívások kezelésében.

James Kimonyo, Ruanda kínai nagykövete ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az új koronavírus-járvány tönkretette a globális ellátási lánc integritását. Hozzátette, Ruanda ugyanakkor szerencsésnek tartja magát, hogy Kínával együttműködve, az e-kereskedelem alkalmazásának segítségével például ruandai kávét, paprikát és egyéb termékeket is el tudnak adni a kínai piacon.

Hosszú utat kell megtenni az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési programjának megvalósításáig. Ugyanakkor Kína továbbra is aktívan folytatja nemzetközi együttműködését szem előtt tartva a világ országainak gazdasági fejlődését.