Klímaváltozás - Kína állja a szavát

A 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-változás az emberek testhőmérsékletét tekintve talán nem annyira feltűnő, de a Föld számára ez valójában “magas láznak” számít. Az elmúlt években, ahogy a globális felmelegedés különféle hatásai egyre hangsúlyosabbá váltak, az éghajlatváltozás kezelése sürgető kérdéssé vált. Kínai tisztviselők a közelmúltban kiadták a „Kína politikái és lépései az éghajlatváltozás kezelésére” című fehér könyvet, amely bemutatja a külvilág számára az éghajlatváltozás kezelésének elmúlt években elért fejleményeit és hatékonyságát. Kitér arra is, hogy Kína kezdeményezte a nemzetközi felelősségvállalást az éghajlatváltozás kezelésében és az emberiség közös jövője építésének előmozdításában.

2011 óta ez volt a második alkalom, hogy Kína fehér könyvet adott ki az éghajlatváltozás nemzeti szintű kezeléséről. Ez is kifejezi, hogy Kína mindig is aktivan reagált a klímaváltozásra. A 12. ötéves terv (2011-2015) időszaka óta Kína beépítette az éghajlatváltozással összefüggő feladatokat nemzeti gazdasági és társadalmi fejlesztési programjába. Mára a klímaváltozás kezelése Kína nemzeti stratégiájává vált, benne figyelemre méltó eredményeket ért el.

Ye Min (Je Min), a kínai ökológiai és környezetvédelmi tárca miniszterhelyettese közelmúltbéli nyilatkozatában elmondta, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleinek 26. konferenciáját (COP26) Glasgowban, az Egyesült Királyságban tartják. Ez a konferencia lezárja a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályainak fennmaradó kérdéseiről folytatott tárgyalásokat. Ezzel egy időben Kína a gazdasági és társadalmi fejlődés átfogó zöld átalakulásának kritikus időszakába lépve az ökológiai környezet minőségének javítását szem előtt tartva, a mennyiségi fejlődésről a minőségire áttérve, egy modern szocialista ország teljes körű felépítésének új útját választotta. A fehér könyv nagy jelentőséggel bír Kína éghajlatpolitikai fellépésének hazai és nemzetközi megértésében, valamint a kínai bölcsesség és megoldások megosztásában.

Ye Min rámutatott, hogy az elmúlt években Kína egy sor meghatározó politikai intézkedést fogadott el az ipari szerkezet kiigazítása, az energiaszerkezet optimalizálása, az energiahatékonyság javítása, az erdők szén-dioxid-elnyelő képességének növelése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képesség javítása érdekében. Ezekben figyelemre méltó eredményeket ért el.

“Jelenleg Kína alapvetően megfordította a szén-dioxid-kibocsátás gyors növekedésének tendenciáját, és hatékonyan szabályozza az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fehér könyv adatai azt mutatják, hogy Kína szén-dioxid-kibocsátásának intenzitása 2020-ban 18,8%-kal csökkent 2015-höz képest, és 48,4%-kal alacsonyabb volt, mint 2005-ben, ami meghaladja a nemzetközi közösségnek ígért 40-45%-os célt. Az energiaszerkezet szempontjából a nem fosszilis energia az energiafogyasztás 15,9%-át tette ki 2020-ban, ami 8,5 százalékpontos növekedést jelent 2005-höz képest, és a szénfogyasztástól való függés jelentős visszaesését mutatja. A világ legnagyobb fejlődő országaként Kínának nem könnyű ilyen átalakulást végrehajtani, miközben fejleszti gazdaságát, javítja az emberek megélhetését, visszafogja a környezetszennyezést és fenntartja az energiabiztonságot. E mögött a központi kormány szintjétől a helyi kormányzatok szintjéig történő összehangolt munka áll.

Kína mindemellett bővítette, fokozta hozzájárulási céljait. 2020 szeptemberében Xi Jinping (Hszi Csin-ping ) kínai elnök az ENSZ 75. közgyűlésének általános vitáján ünnepélyesen bejelentette, hogy Kína szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra eléri a csúcsot, és arra törekszik, hogy 2060-ra elérje a szén-dioxid-semlegességet. Ez egy ambiciózus terv: eljutni a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátás csökkentését előirányzó tervcélok eléréséhez; körülbelül 30 éven belül a szén-dioxid-kibocsátás csúcsától a szén-dioxid-semlegességig. Ez az időszak sokkal rövidebb, mint a nagy fejlett országok vállalása. Ennek következtében pedig Kínának még nehezebb energetikai és ipari átalakítási feladatokkal kell szembenéznie.

A nehézségek és kihívások azonban nem késztetik meghátrálásra a kínai kormányt, amely beépítette a szén-dioxid-csúcsérték és a szén-dioxid-semlegesség elérésének célját az általános gazdasági és társadalmi fejlődés programjába, és rendíthetetlenül követi az ökológiai prioritásra, valamint a zöld és az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra épölő magas színvonalú fejlődés útját. Mark Levine energiapolitikai kutató, az Egyesült Államok Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának volt munkatársa nyilatkozatában úgy vélte, Kína szén-dioxid-semlegességre vonatkozó célja minden eddiginél aktívabb cselekvésre ösztönözhet más országokat.

Kína aktívan részt vesz a globális klímaszabályozásban. A Párizsi Megállapodás megkötésének, hatálybalépésének és végrehajtásának aktív előmozdításától a dél-dél együttműködés fejlesztéséig az éghajlatváltozás kezelése terén Kína erőteljes lendületet adott a különböző nemzetközi kooperációban folyó munkának. A fehér könyv adatai azt mutatják, hogy 2011 óta Kína mintegy 1,2 milliárd jüant különített el a dél-dél együttműködésre az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, 40 együttműködési dokumentumot írt alá 35 országgal, és közel 120 fejlődő országban mintegy 2000 embert képzett ki az éghajlatváltozás kezelésével összefüggésben, köztük műszaki területen dolgozókat és tisztviselőket. Mindezek Kína „látható, kézzelfogható és hatékony” hozzájárulásai az éghajlatváltozásra adott globális válaszhoz.

A klímaváltozás elleni küzdelem kérdésében Kína határozott eltökéltséget, cselekvésével pedig példát mutat a világ országai számára. Ez mindenekelőtt azon igényéből fakad, hogy fejlődését magas színvonalon kívánja megalósítani.

“Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az egész emberiség közös ügye. A nemzetközi közösség közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy tiszta és szép világot hagyjunk a jövő generációira. Az iparosodás elmúlt 200 évében a fejlett országok jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátottak a légkörbe, ami hozzájárult az éghajlat globális változásához. Ezért megkérdőjelezhetetlen történelmi felelősség terheli őket. Felszólítjuk a fejlett országokat, hogy kövessék a közös, de differenciált felelősség elvét, vállalják történelmi felelősségüket, mutassanak nagyobb tettre készséget és tegyenek lépéseket, vállaljanak vezető szerepet a megoldásban, miközben a tőke, a technológia, valamint a kapacitásépítés terén segítsék hatékonyan a fejlődő országokat annak érdekében, hogy javítsák az éghajlati kihívásokra való reagálási képességüket” - jelentette ki Wang Wenbin (Vang Ven-pin) kínai külügyi szóvivő.

A jövőben, akárhogy is változik a nemzetközi helyzet, Kína be fogja tartani ígéreteit, fenntartja a multilateralizmust, ragaszkodik a közös, de differenciált felelősség elvéhez, a win-win, vagyis a kölcsönösen előnyös, de a nemzeti függetlenséget tiszteleben tartó együttműködéshez. Kína elősegíti a Párizsi Megállapodás teljesítését a stabilitás és a hosszú távú haladás céljának fenntartásával. Ahogy Ronnie Lins brazil közgazdász és a Brazil Kínai Tanulmányok Központjának igazgatója rámutatott: “Kína jelentős mértékben hozzá fog járulni a jelenlegi és a jövő generációk életkörülményeinek javításához.”