Klímacsúcs - Kína szerint fel kell gyorsítani a zöld átmenetet

Klímacsúcs - Kína szerint fel kell gyorsítani a zöld átmenetet

“Mindenek előtt fenn kell tartani a többoldalú konszenzust, másodszor: a konkrét cselekvésre kell összpontosítanunk, harmadszor pedig fel kell gyorsítanunk a zöld átmenetet” – hangoztatta Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai államfő írásos beszédében a részes felek ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 26. konferenciáján (COP26), más néven az ENSZ klímakonferenciáján. Xi javaslatai összhangban vannak a kínai elnök által a római G20-csúcson előterjesztett javaslatokkal. Ezek előremutatóan hozzájárulnak a globális klímakormányzáshoz, és rámutatnak az emberiség előtt álló éghajlati probléma megoldásának szükségességére.

A "cselekvés" Kína programjának egyik fő kulcsszava. A nemzetközi közösség hajlandósága és motivációja, hogy együtt dolgozzanak a kihívásokkal szemben, folyamatosan nő. A kulcs a gyakorlati lépések megtétele. A tettek valósággá tehetik a víziókat... A legközvetlenebb oka annak, hogy Kína e felhívását a nemzetközi porondon hangoztatja, hogy az éghajlatváltozásra adott globális válaszlépések sürgőssége folyamatosan növekszik.

A COP26 nyitónapján a Meteorológiai Világszervezet időközi jelentést adott ki a 2021-es globális éghajlati állapotról, amely szerint 2021 első kilenc hónapjának adatai alapján várhatóan az elmúlt hét év lesz ay eddigi legmelegebb hét egymást követő esztendő. Az adatok azt is mutatják, hogy az üvegházhatású gázok globális koncentrációja 2020-ban új csúcsot mutat, és ez a növekedés 2021-ben is folytatódik. Petri Talas, a szervezet főtitkára a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek megszokottá váltak. Ezek az azonnali cselekvésre hívó jelek, amelyeket a Föld küld az emberiségnek.

"A multilateralizmus jó recept" – Xi Jinping elnök javaslata iránymutatást ad a globális éghajlatváltozás kezelésére. Ennek szellemében minden félnek követnie kell az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményét, a Párizsi Megállapodást és ragaszkodnia kell a „közös, de differenciált felelősséghez". A fejlett országoknak nem csak önállóan kell többet tenniük, hanem támogatniuk kell a fejlődőket is.

A Párizsi Megállapodás értelmében a fejlett országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-ig évente 100 milliárd amerikai dollár éghajlat-finanszírozási támogatást nyújtanak a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A valóság azonban az, hogy azok a fejlett országok, amelyeknek a legnagyobb felelősséget kell viselniük a történelmi kibocsátásokért, nem igazán motiváltak kötelezettségeik teljesítésére. Az OECD statisztikái szerint csak 2020-ban a fejlett országoknak több mint 20 milliárd dollárnyi hiányt kell pótolniuk ahhoz, hogy teljesítsék az említett kötelezettségvállalásokat. Amennyiben a fejlett országok példát mutatnak a kibocsátás csökkentésében, és növelik a fejlődő országoknak nyújtott támogatásukat, ennek kulcsfontosságú szerepe lesz abban, hogy a világ hatékonyan tudjon reagálni az éghajlatváltozásra.

A klímaváltozásra adott válasz hatással lesz a gazdasági fejlődésre. Xi Jinping a „zöld átalakulás felgyorsítását” és a gazdaság és a társadalom zöld fejlődésének technológiai innovációval történő ösztönzését javasolta, új utat keresve a nemzetközi közösség számára a fejlesztés és a környezetvédelem koordinálására. Ez a javaslat a tudományos és technológiai fejlődés jelenlegi általános trendjét ragadja meg, és a „zöld víz és kék hegyek; aranyhegyek és ezüsthegyek” kínai koncepció sikeres gyakorlatának tapasztalataiból származik.

Kína aktívan támogatja a gazdaság zöld átalakítását, határozottan megfékezi a nagy energiafogyasztású és nagy kibocsátású projektek fejlesztését. Az elmúlt 10 évben 120 millió kilowattnyi széntüzelésű energia elavult beépített kapacitását szüntették meg Kínában. A közelmúltban Kína számos munkatervet adott ki, és számos védintézkedést vezetett be a szén-dioxid-csúcs és a szén-dioxid-semleges „1+N” politikai rendszer kialakítása érdekében. Kína azt is megígérte, hogy nem épít új tengerentúli szénenergia-projekteket. Mindezek teljes mértékben demonstrálják Kína elkötelezettségét amellett, hogy más országokkal együttműködjenek a zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható fejlődés útján.

2021. október 28-án Kína hivatalosan benyújtotta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkárságához a „Kína nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásai, új célok és intézkedések végrehajtása”, valamint a „Kína az évszázad közepéig szóló hosszú távú fejlesztési stratégiája az alacsony üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozóan” című dokumentumokat. Ez Kína konkrét intézkedése a Párizsi Megállapodás végrehajtására. Az Egyezmény ügyvezető titkára Patricia Espinosa rámutatott, hogy szoros kapcsolatban áll a G20-országokkal, s "különösen Kínával, nagyon erős az elhatározásuk kötelezettségvállalásaik teljesítésében".

Xi Jinping a klímacsúcsra írt beszédben hangsúlyozta, hogy Kína fenntartja az emberi és természetes élet közösségének koncepcióját, ragaszkodik az ökológiai prioritáshoz és a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődés útjához, felgyorsítja a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági rendszer kiépítését, továbbra is támogatja az ipari tevékenység szerkezetátalakítását, és határozottan meggátolja a nagy energiafogyasztású és nagy kibocsátású projekteket fejlesztését, felgyorsítja az energiaágazat zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakítását, erőteljesen fejleszti a megújuló energiát, valamint nagyszabású szélerőmű fotovoltaikus bázisprojekteket tervez.

"A fejlett országok szén-dioxid-semlegességének eléréséhez az EU-nak 71 évre, az Egyesült Államoknak 43 évre, Japánnak pedig 37 évre van szüksége, míg Kína mindössze 30 évet adott magának. A világ legnagyobb fejlődő országaként Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátási intenzitásának csökkentését hajtja végre, és a a tervek szerint a történelemben a legrövidebb időn belül éri el a szén-dioxid-csúcsról a szén-dioxid-semlegességre való átállást. Ehhez Kínának fáradságos erőfeszítésekre van szüksége. Kína jelentős országként felelős ebben a kérdésben"— jelentette ki Wang Wenbin (Vang Ven-pin) kínai külügyi szóvivő.

Naoko Ishii, a Tokiói Egyetem Jövőkép Kutatóközpontjának professzora korábban a Világbank alá tartozó nemzetközi szervezet, a Global Environment Facility (GEF) vezérigazgatója és elnöke volt. Rámutatott, hogy a klímaváltozás oka az idejétmúlt gazdasági növekedési mód és a föld teherbíró képessége közötti ellentmondásban rejlik, és Kína erre a problémára adott választ.

"2012-ben, amikor a Globális Környezetvédelmi Alap vezérigazgatója voltam, találkoztam Xie Zhenhuaval (Hszie Csen-hua), a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság akkori igazgatójával. Két fontos fogalmat tanultam tőle. Ezek az ++ökológiai civilizáció++ és a ++ciklikus gazdaság++. Úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozás kérdésében az ökológiai civilizáción és a ciklikus gazdaságon alapuló új gazdasági rendszer létrehozása a legfontosabb."