Kína WTO-csatlakozása mélyreható változásokat eredményez a világkereskedelmi rendszerben

2001. december 11-én Kína hivatalosan is csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez. Supachai, a Kereskedelmi Világszervezet korábbi főigazgatója mélyen meghatódva emlékezett vissza erre az utazásra. Elmondta, hogy Kína nagy erőfeszítéseket tett a WTO-hoz való csatlakozás érdekében, és a szervezethez való csatlakozása komoly hatással volt a WTO-ra és a világkereskedelmi rendszerre.

Supachai 2002-2005-ig a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója volt, mindössze néhány évvel Kína csatlakozása előtt. Tanúja volt Kína óriási erőfeszítéseinek a WTO-kötelezettségek teljesítése érdekében.

"Kína legnehezebb feladata a WTO-tagokkal folytatott kétoldalú csatlakozási tárgyalásokkal kezdődött. Azokban az években lehetőségem volt beszélgetni néhány kínai kollégával és vezetővel. Megtudtam, hogy Kínának az összes WTO-tag által támasztott követelménnyel szembe kell néznie, és ez nagyon nehéz volt. Ez azonban nem változtatta meg a kínai kormány azon elhatározását, hogy továbbra is keményen dolgozzon a nehézségek leküzdéséért és a tárgyalások előmozdításáért. Úgy gondolom, hogy az a folyamat, amelyhez Kína ragaszkodott, volt számára a helyes döntés."

15 év lankadatlan erőfeszítései és fáradságos tárgyalásai után Kína hivatalosan is a Kereskedelmi Világszervezet tagja lett. Supachait mélyen lenyűgözték Kína WTO-csatlakozása előtti és utáni erőfeszítései, és még mindig elérzékenyül, amikor 20 évvel később visszaemlékezik erre az időszakra.

"A WTO főigazgatói hivatali ideje alatt különösen nagy hatással volt rám, hogy Kína jogi dokumentumok százait, sőt ezreit fordította angolra. A WTO-csatlakozás utáni első nyolc évben el kellett fogadnia a WTO-irányelveket, a szervezet politikai felülvizsgálati mechanizmusát Kína gazdaságpolitikájáról. A WTO minden évben plenáris ülést tart, hogy áttekintse Kína teljesítményét a csatlakozás után, vajon teljesítette-e a WTO-val szemben vállalt kötelezettségeit. A WTO-ban eltöltött három évem során soha nem láttam vitát az országok és Kína közötti kereskedelemről, nagyon büszke vagyok erre.”

Supachai az első WTO-főigazgató, aki fejlődő országból származik. „Kína és a WTO: Változó Kína és változó világkereskedelem” című könyvében úgy véli, hogy Kína csatlakozása a WTO-hoz segíti a világkereskedelmi rendszert. „Felforgató” változásokat hozhat, mert a nemzetközi kereskedelemben a hagyományos és megszokott hatalmi rendszer megváltoztatását jelenti. A WTO-mechanizmus keretében biztosítható, hogy ezek a változások viszonylag zökkenőmentesen és békésen menjenek végbe. Kína WTO-csatlakozásával a világkereskedelmi szabályok egyre jobban figyelembe veszik a fejlődő országok érdekeit.

„Kína WTO-csatlakozásával azt tapasztaltuk, hogy az országok tömbjeinek szerepe a tárgyalásokon egyre nagyobb lett. Korábban, amikor a nagyhatalmak kis országtömbökkel vagy kis országokkal tárgyaltak, a saját elvárásaik szerint intézhették a tárgyalásokat. Kína csatlakozásával megjelent a „77-ek csoportja és Kína”, mely a fejlődő országokhoz tartozó szervezet. Amikor országcsoport nevében tárgyalnak, a kollektív hatalom váltja fel a kis és nagy országok külön érdekeit. Kereskedelmi partnereink gyenge tárgyalóereje a kollektíva érdekeit képviseli. Azt akarom mondani, hogy bár nem teljesen igazságos ez így, de legalább viszonylag kiegyensúlyozott. Ez Kína csatlakozásának az eredménye."

Supachai sokszor járt Kínában az elmúlt 40 évben, és szemtanúja volt a nagy változásoknak. Úgy véli, hogy Kína két évtizeddel ezelőtti csatlakozása óta kiegyensúlyozó erőt ad a világnak, és fontos szerepet játszik a mai nemzetközi közösség békéjének és stabilitásának biztosításában.

Kína reformja és nyitása óta – különösen 1992 óta –, amikor a szocialista piacgazdaság kiépítését javasolta, gazdasági ereje jelentősen megnőtt, és számos területen képes volt részt venni a nemzetközi munkamegosztásban és versenyben, de hosszú ideig kiszorult a világ többoldalú kereskedelmi rendszeréből. A külgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok koordinálásához elsősorban kétoldalú tárgyalásokra és megállapodásokra kellett támaszkodnia, így a hazai vállalkozások és termékek gyakran diszkriminatív vagy tisztességtelen bánásmódban részesültek a nemzetközi piacra lépéskor. A WTO-hoz való csatlakozást követően Kínának nemcsak joga van élvezni a gazdasági globalizáció előnyeit, hanem részt vehet a vonatkozó játékszabályok megfogalmazásában, magához ragadhatja a kezdeményezést egy új, nemzetközi gazdasági rend kialakításában, és élhet a WTO vitarendezésével a nemzetközi kereskedelmi háborúkban való kedvező pozíció elfoglalására. Ugyanakkor a WTO-nak is szüksége van Kínára. Kína a világ legnagyobb fejlődő országaként a világ népességének több mint egyötödét adja, a teljes gazdasági kibocsátás, valamint a teljes import- és exportérték tekintetében a világ élvonalába tartozik, valamint a fejlődő országok között az első helyen áll, évek óta vonzza a külföldi befektetéseket. Közülük a WTO-tagokkal folytatott kereskedelem Kína teljes külkereskedelmének 90%-át teszi ki. Nyilvánvaló, hogy Kína csatlakozása nélkül a WTO hiányos lenne, és nem tudná igazán tükrözni globális jellegét.

2001. december 11-én Kína hivatalosan is csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, és annak 143. tagja lett.

Ennek idén ünnepeljük a 20. évfordulóját. Hszi Csin-ping főtitkár a 4. Kínai Nemzetközi Import Expo nyitóünnepségén tartott vitaindító beszédében rámutatott: „A Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozása óta Kína folyamatosan terjeszkedik és nyitott a világ felé, ami aktiválta Kína fejlődésének újabb hullámát, ugyanakkor a világgazdaság forrásvizét is biztosítja. A nyitottság a kortárs Kína megkülönböztető jegye. Az elmúlt 20 év során Kína maradéktalanul teljesítette WTO-kötelezettségeit, folyamatosan nyit a világ országai felé, és a maga állandó fejlődésével a világgazdasági növekedés "erőforrásává" és "stabilizátorává" vált. A Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozás óta eltelt 20 év alatt elért óriási eredmények a gazdasági globalizáció fejlődési lehetőségeinek megragadásából, a külvilág felé való teljes nyitásból és a világgazdaságba való mély beilleszkedésre irányuló kezdeményezésünkből fakadnak. Egy nyitott, inkluzív, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszerről van szó.