Választás Kínában

Hamarosan sor kerül a kínai törvényhozás, vagyis az Országos Népi Gyűlés (ONGY) éves ülésére, amelyet megelőzően kezdi meg munkáját a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) éves ülésszaka. A Kínai Népköztársaság 13. Népi Gyűlésének ötödik ülésszaka 2022. március 5-én kezdi meg munkáját Pekingben; míg a KNPTT 13. Országos Bizottsága ötödik ülésszakát fogja tartani. E rendszeresen visszatérő két fontos belpolitikai eseményt nevezik Kínában „két ülésnek”.

A kínai alkotmány szerint a két ülés összehívásának jelentősége az, hogy összegyűjtse és rendszerezze azokat az információkat és igényeket, amelyeket a képviselők, illetve tagok összegyűjtöttek az emberektől, és a nyilvánosság előtt továbbítsák azokat a legfelsőbb vezetés számára. A két ülés résztvevői a választók többségének érdekeit, azok véleményét és igényeit képviselik a két ülés során. A helyi szintű népi gyűléseket és a KNPTT konferenciáit minden évben az országos ülésszak előtt tartják meg.

Az Országos Népi Gyűlés valamennyi képviselőjét demokratikus választáson választják, közvetlen és közvetett választással a kínai választójogi törvény vonatkozó rendelkezései szerint.

A közvetlen választás azt jelenti, hogy a népi gyűlés képviselőit a választókerület választói közvetlenül választják meg. A megyei (beleértve a megyéket, az autonóm megyéket, a körzetekre nem tagolt városokat és a községi körzeteket), valamint az alacsonyabb szintű népgyűlések képviselőit (beleértve a kis településeket, a nemzetiségi községeket és a járásokat) közvetlen választással választják. A konkrét módszer az, hogy a megyei és községi szintű közigazgatási régiókat több választókerületre osztják fel, és a választókerületek választópolgárai közvetlenül szavaznak a népi gyűlés képviselőire. A választópolgárok közvetlen szavazással történő képviselőválasztásának ez a módja tehát közvetlen választásnak nevezhető.

A közvetett választás azt jelenti, hogy a népi gyűlés képviselőit a szintben alatta lévő népi gyűlés választja meg. Az Országos Népi Gyűlés képviselőit, a tartományi (ideértve a tartományokat, az autonóm régiókat és a közvetlen központi kormányzati irányítás alá tartozó városokat), valamint a kerületekre és autonóm prefekturára osztott városok népi gyűlésének képviselőit közvetett választással választják. Mivel a választójogot a népi gyűlés képviselői gyakorolják, a választott képviselőket egy vagy több réteg választja el a választópolgároktól, így ez a módszer közvetett választásnak felel meg.

Kínában jelenleg tehát a közvetlen és közvetett választások kombinációját alkalmazzák a népi gyűlések képviselőinek megválasztására minden szinten. Ez megfelel Kína gazdasági és társadalmi fejlődési szakaszának, elősegíti az ország stabilitását és korszerűsítését. Vagyis annak oka, hogy Kína miért nem tudja érvényesíteni az összes képviselő esetében a közvetlen választást minden szinten, az ország jelenlegi sajátos viszonyaiban keresendő. A közvetlen és a közvetett választás jelenleg is alkalmazott kombinációja hosszú ideje érvényesül az országban. Kína gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi fejlődésével és az emberek széles tömegeinek demokratikus tudatának javulásával azonban fokozatosan bővül a közvetlen választások köre. Az ország a szocialista demokrácia építését lépésről lépésre igyekszik előmozdítani.

Xie Wenyu (Hszie Ven-jü) ügyvéd, a Harbin városi népi gyűlés képviselője ezzel kapcsolatban elmondta:

„A népi gyűlés rendszere a szocialista állami berendezkedés fontos része, kínai jellegzetességekkel. Az Országos Népi Gyűlés képviselői a nép közül kerülnek ki, a népet képviselik, a népet szolgálják, és fontos szerepet töltenek be a népi demokrácia fejlesztésében. A népi gyűlés rendszere az intézményi garancia arra, hogy egyensúlyt teremtsünk Kína társadalmi és politikai stabilitása és politikai képviselet között.”

Az utolsó választásokon országszerte több mint 900 millió szavazó adta le voksát a megyei és községi népi gyűlési választáson, és több mint 2,5 millió megyei és települési szintű képviselőt választottak meg közvetlenül. Ennek alapján választották meg az új megyei és települési szintű államhatalmi szervezetek vezetőit. A választás több mint 2850 megyét (városokat, kerületeket) és több mint 32 000 községet érintett országszerte. A kínai belpolitika jelentős eseménye volt ez.

A választási törvény szerint a 18. életévüket betöltött kínai állampolgárok rendelkeznek szavazati joggal és indulhatnak a választásokon. Függetlenül etnikai hovatartozásuktól, nemüktől, foglalkozásuktól, családi hátterüktől, vallási meggyőződésüktől, iskolai végzettségüktől, vagyoni helyzetüktől. Kivételt képeznek azok, akiket törvényesen megfosztottak politikai jogaiktól.

Az álamtanács (kormány) tájékoztatási irodája által kiadott „Jog a fejlődéshez: Kína filozófiája, gyakorlata és hozzájárulása” című fehér könyv szerint a 13. Országos Népi Gyűlés megválasztott 2980 képviselője között 468 munkás és gazdálkodó van, az összes képviselő között 742 nő, vagyis 24,9%-ot tesznek ki. Az etnikai kisebbségeknek 438 képviselője van, ami a teljes képviselői létszám 14,70%-a.

Xie Wenyu ügyvéd, képviselő a választásról még elmondta:

„Képviselőinket különböző a népgazdaság különböző szektoraiból választották. A végső cél az, hogy a nép saját véleményét és igényeit megismertessük az illetékes vezető szervekkel.”

A kínai népképviseleti rendszer reformja nem fejeződött be, a részletek tökéletesítésén folyamatosan dolgoznak. A választásokról például mikroanimáció készült, valamint több promóciós videót és TV-játékfilmet is forgattak az alulról építkező képviseleti demokráciáról és a feladataikat végző képviselőkről. Az új média, mint például a WeChat kommunikációs platform, ugyancsak kiveszik részüket a demokratikus intézmények kiszélesítésére törekvés folyamatából.