|
A különös agyagkatonák története Xi'an gazdag történelmébe ágyazódik. Az id?számítás előtti ötödik és harmadik század között Kína területén öt, egymással folyamatosan háborúskodó állam létezett. A megosztottságnak és a helyi háborúknak Qin Shihuang császár, a Qin dinasztia megalapítója vetett véget, aki uralma alatt egyesítette az országot és megalapította annak fővárosát nem messze a mai Xi'antól. Az erőskez? uralkodó jelentős építkezéseket szervezett és ezek között hatalmas síremléket emeltetett magának. A méreteiben is lenyűgöző síremlék küls? falai - a régészek számításai szerint - több mint hat kilométer hosszúak, a belső kamrarendszer falainak körfogata kett? és fél kilométer. Bár Qin Shihuang császár mauzóleumának feltátásán folyamatosan dolgoznak, a sír jelent?s része még mindig ismeretlen.
A Xi'an mellett, Qin Shiuhang síremlékének középpontjától mintegy ezerötszáz méterre 1974-ben és 1976-ban felfedezett agyagkatonák ahhoz az eltemetett agyaghadsereghez tartoznak, amely a császár hatalmát a túlvilágon volt hivatott megjeleníteni és őrizni. A huszadik század talán legjelentősebb régészeti leletére véletlenül - kútfúrás közben - bukkantak. Az 1974-ben feltárt első föld alatti terem kettőszáztíz méter hosszú és hatvan méter széles, mélysége öt és hét méter között váltakozik. A hatalmas méretű üreg tetőzetét pillérek és gerendák tartották. A megdöbbent régészek a teremben agyagharcosok és lovak ezreit találták csatarendbe állítva. 1976-ban további két - az elsőnél kisebb - termet tártak fel, közel az 1974-es lelethez.
1 2 3
|
