Senki nem tudja pontosan mikor fedezték fel a teát Kínában, viszont az ősi hagyomány részeként él egy történet Shen Nong nevű emberről, aki híres volt gyógynövény ismereteiről, és Kínában a patikusok ősatyjaként tisztelik.

Shen Nong egy napon fárasztó utazásában megpihenve tüzet rakott egy fa alatt, hogy vizet forraljon. Közben a feltámadt szél a fáról néhány levelet belesodort az edényébe. Shen Nong kíváncsian megkóstolta a véletlenül készülő főzetet, amelynek kesernyés és édes íze volt egyszerre. Néhány korty után frissnek és ébernek érezte magát és rájött, hogy talált egy új, hasznosítható gyógynövényt.

Shen Nong felfedezése nyomán a kínaiak komolyan tanulmányozni kezdték a teát és nemsokára már termesztették is.

A teaszüretről szóló legrégebbi feljegyzések i.e. 2000-re nyúlnak vissza, és a sárga császár belgyógyászati könyvében is említést tesznek a tea áldásos hatásairól.

A Zhou dinasztia uralkodása idején a tea frissítő tulajdonságai kerültek előtérbe és kezdték elhomályosítani a gyógyászati felhasználását. A tea a Song dinasztia uralkodása alatt élte aranykorát. Ekkor született meg a teaivás hagyománya és végérvényesen a kínai kultúra szerves részévé vált. A tea bölcsessége generációról generációra szállt és Kína különböző területein kialakultak a sajátságos termesztési, teakészítési, felszolgálási és fogyasztási szokások.

Mára szerte a világon népszerűvé vált.

Kínában a teákat 6 fő csoportra osztják: Fehér, Sárga, Zöld, Világos zöld, Vörös, Fekete.

A vadon élő teafa elérheti a 15-30 méter magasságot és több száz vagy akár 1000 évig is élhet.

A teafa szeptemberben virágzik, virága fehér, ritkán rózsaszines árnyalatú. Virágjában sok a virágpor ezért ősz végén, tél elején a méhek kedvelt pollengyűjtő célpontja.

Egy másik kiemelkedő személy volt a tea történetében Lu Yu (időszámitásunk szerint 733-804), aki az életét a tea kutatásának szentelte, megírta az első összefoglaló művet, melyet Tea Enciklopédiának tekintettek, és több nyelvre lefordították.

A tea a 16. században jutott el Európába, mint a Kelet legnagyszerűbb ajándéka az európaiak számára.

Ma már az egyik legnépszerűbb ital szerte a világon.

Az egészség kultúrája

Az egészség megőrzése mindig is a kínaiak figyelmének középpontjában állt. Természetszerűleg minden ami segíti a chi akadálytalan keringését és feloldja a blokkokat, felpezsdít és relaxál, az segít az egészségünk megőrzésében.

Pontosan ezt nyújtja számunkra a tea. Egy csésze forró tea egy pozitív energiaforrás. Kínában az emberek úgy tartják, hogy a megfelelő módon elkészített tea az egyik leghatékonyabb segítség a hosszú és egészséges élet eléréséhez. A tea úgy működik, akár egy természetes hőmérséklet szabályozó: hideg időben felmelegíti a testet, míg meleg időben a leghatékonyabban hűsíti a testet. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy 3-4 csésze jó minőségű tea elfogyasztása megvéd a betegségekről. A tea rendkívül gazdag magnézium és kálium forrás. A tea igazi fogbarát ital. Rendkívül ritka természetes forrása a fluornak. Gazdag B1, B2, B6, C vitaminban és flavonoidokban.

A zöld tea, mely a legkevesebb feldolgozást igényli, tartalmazza a legtöbb polifenolt és így a legjobb hatású.

Csökkenti a vér koleszterinszintjét és szabályozza a vérnyomást. Célszerű étkezés után fogyasztani, mivel segíti az emésztést és a zsírlebontást.