Kína igen népes paraszti ország, a falusi lakosság létszáma körülbelül 800 millió fő. Az egy főre jutó szántó föld viszont igen kevés, ráadásul a modern mezőgazdaság fejlődése nyomán egyre több falusi munkaerő válik fölöslegessé. Ha ez a tendencia mindenfajta korrekció nélkül érvényesülne, az negativ hatást gyakorolna a kinai agrárgazdaságra és a paraszti jövedelmek növekedésére. Ezért a kínai kormány a mult század 80-as éveitől kezdve gyorsított ütemben fejleszti a kis városokat és ezzel párhuzamosan városi lakossá változtatják a fölösleges mezőgazdasági munkaerőt. A gazdasági növekedés nyomán érezhetően felgyorsult a kínai kis városok építése. Statisztikai adatok szerint, a kínai kis városok száma az 1978 évi mintegy 2000-ről 2001-ben több mint 20000-re, tehát majdnem a tizszeresére növekedett. Igen sok egykori paraszt városi életmódra tért át.

A kelet-kínai Jiangszu tartomány Huxi helyisége a leghiresebb kisvárosok egyike Kínában. A faluban élő 76 éves Csao Bin-qi tudosítónknak elmondta,

Mint évtizeteken át földmüvelésből élő paraszt soha sem gondoltam volna, hogy egyszer áttérek a városi életmódra és olyan kastélyban lakhatom, amelyről sok városi is csak álmodik.

Huaxi az utóbbi husz évben nagy erővel fejlesztette a falusi és községi ipart, a parasztok többsége munkássá vált és megváltozott a hagyományos falusi életmód is. Ma Huaxiban egymás mellett sorakoznak az emeletes házak, szélesek az utak, az iskolák, kórházak, áruházak és a parkok szivonala nem alacsonyabb mint a városok többségében.

A huaxi változások nemcsak Kína városiasodását mutatják. Az elmult 10 évben a kínai falusi lakosok létszáma évente körülbelül 1 %-kal csökent, vagyis minden évben majdnem tiz millió falusi költözött a városokba. A kínai városiasodás szinvonala az 1990 évi 26%-ról 2000-ben 36%-ra emelkedett.

A jiangszu és csejian tartománybeli kis városok lakosaival folytatott beszélgetés során tudósítónknak feltünt, hogy az emberek úgy érezték: az életükben történt óriási változásokat a kormány kis városok létrehozására irányuló stratégiájának és a helyi ipari vállalatok fejlesztésének köszönhetik. Két évvel ezelőtt a kormányzó kínai kommunista párt és a kínai kormány önálló programmpontként felvette a népgazdasági és társadalom fejlesztési tervbe a kis városok fejlesztését.

Lian Wen-gon, a chenjian tartománybeli Xiaoshang linwei község poltármestere ugy vélte, hogy az ipari vállalatok és a kis városok kölcsönösen egymásra támaszkodnak és segítik egymást.

Az ipar fejlődése előmozdította a kis városok létrejöttét, a városiasodást. A városiasodás viszont segítette az iparosítást.

Xie Jang, a kínai államtanács fejlesztési kutató központjában a falusi gazdasági kutató osztály vezetője úgy vélte, hogy Jiangszuban, csejianban és másutt a kisvárosok fejlődése a kínai városiasodás előrehaladásának eredménye.