Peking, egy több mint 850 éves fővárosi múlttal rendelkező kulturális város, azt tervezi, hogy 2003 és 2007 között 600 millió jüant fordít kulturális emlékeinek javítására, rekonstrukciós munkáira. Szakértők utaltak arra: az óriási pénztámogatás mögött az is látszik, hogy Peking nagy felelősséget vállal a világörökségeinek megóvásában.
Az UNESCO 27., vagyis a világörökségek 2003-as világkonferenciájáig, Kínában 29 világörökség volt, s ebből a szempontból a világ harmadik helyén áll. Pekingben 6 ilyen emlék található: a Tiltott Város, a Pekingi Majomember Lakhelye, a Nagy Fal, a Nyári Palota, az Ég Temploma, illetőleg a Ming-kori 13 Síremlék.
Geng Liu-tong, a Tiltott Város szövetségének igazgatóhelyettese szerint Peking az örökségeket nemcsak birtokolja, ápolja is.
Kong Fan-zhi, a Pekingi Régészeti Hivatal alelnöke utalt arra: Peking, úgy is, mint főváros, az egész ország számára példát mutat a világörökségek védelmében, ezért itt a védelmi munkálatok szabályozásának nagyobb színvonalát, szigorúbb rendjét várják el.
Gao Da-wei, a Nyári Palota főkertésze úgy véli, hogy a listára sorolt hat világörökségeken kívül Peking, mint a kínai történelem öt dinasztiájának fővárosa, egy sor felbecsülhetetlen értékű kulturális örökséggel rendelkezik, amelyek remélhetően felkerülnek még a listára, például a Beihai park. Ennek következtében a hat világörökség jó megőrzése előnyös a többi műemlékek védelmi munkája szempontjából ? jelezte Gao Da-wei.
Peking tulajdonképpen soha sem lazított a kulturális emlékek védelme terén. A hat világörökség megőrzésére felállított külön szervekben jelenleg több mint 4000 fő dolgozik, akik közül a védelmi munkával közvetlenül foglalkozók száma meghaladja az ezret.
Mivel a hagyományos kínai építményeknek téglából és fából készült szerkezete kevésbé ellenálló az idővel szemben, a központi és a városi kormányzat évente külön pénzeket fordít a rekonstrukciós munkálatokra és a karbantartásra. 2000 és 2002 között a pekingi kormányzat évente 110 millió jüant folyósított a város emlékeinek javítására.
Ezek mellett a világörökségek környékét is átrendezték, hogy még egységesebb legyen mindenütt a látvány. Növelték a zöld területek kiterjedését, lebontották az egységes képet megzavaró épületeket.
A pekingi város műemlékvédelmi szabályozással kapcsolatos előírásai, rendeletei fokozatosan tökéletesednek ? mondotta Kong Fan-zhi, a Pekingi Régészeti Hivatal alelnöke. A példák közül kiemelte, hogy 1981 novemberében kiadták a "Peking Város Műemlékeinek Megőrzését Célzó Rendszabályok"-at, 2003-ban nyilvánosságra hozták a "Nagy Fal megőrzésének törvényét".
Mindazonáltal Kong Fan-zhi kifejezésre juttatta: Pekingben a világörökségek védelme terén megoldásra várakozó problémák is felsorolhatóak. Egyfelől technológiai nehézséget kell leküzdeni az értékes műemlékekeket fenyegető környezeti ártalmak és a szél eróziója esetében. Másfelől törvényhozó munkával kell fékezni a világörökségek üzleti kihasználásának a trendjét.
A szakértő többek között elárulta: a műemlékek környezetének átfogó ápolása szintén meglehetősen nagy probléma, így például a Tiltott Város környékének történelmi arculatát alkotó egybefüggő hutongok és a siheyuan-kockás udvarok az évtizedes rongálódás után sürgős restaurálásra szorulnak.
Kong Fan-zhi szerint hivatalának következő lépése a világörökségek védelmi szabványának megfelelő igazgatási és ellenőrzési normájának kialakítása lesz.
|