Régen a császári dinasztiák idején minden évben különböző nagyszabású szertartásokat illetve ünnepségeket rendeztek, hogy imázkozzanak az Ég, a Föld, a Nap, a Hold, a természet istenének a kellemes időjárásért, bő aratásért, a nyugalomért. A szertartások közül az égisten tiszteletére rendezett szertartás a legjelentősebb volt. A kínai császárok az égisten fiának nevében kormányozták az országot és a népet, ezért az Égisten tiszteletére tartott ádozati szertartás előjogának köréhez tartott, az átlagembereknek nem volt joguk beleszólniuk.

1420-ben kezdtek meg az Égtemplom épitésébe. A 1368 és 1911 között urakodott Ming és Qing dinasztiák olyan helye volt, ahol a császárok nagyszabású szertartásokon imádkoztak a bő aratásért, azaz a tiltott várostól délre fekszik. Területe négyszer akkora, mint a tiltott városé. Az égtempolm déli részének fala a négyzetalakú, északi részénak fala pedig félkör alakú, ez összhangban van az őskínaiak olyan felfogásával, amely szerint az Ég köralakú, a Föld pedig a négyzet alakú.

Az Égtemplom a belső és a külső részből tevődik össze. Fő épitványei a belső rész tengelye két oldalán koncentrálódnak. Déltől a köralakú oltárdomb, a köralakú Huangqiong pavilon és a Qinian pavilon áll. Az oltárdomb három szintes kőtalapzaton emelkedik, minden szintjét fehérmárvány-korláttal látták el. Az oltárdomb az Égistennek bő aratásért való császári imádkozás fő szinhelye volt.

Minden évben a kínai hagyományos időszámitás szerint a tél beköszöntésének első napján, körülberül december 21-én, vagy 22-én, vagy 23-án kora reggel a császárok személyesen tartották a szertartásokat az oltárdombon. Ilyenkor óriási vörös lampionokkal diszítették fel az oltárdombot. Minden lampionban egy több mint egy méter hosszú, vastag gyertya égett. Az oltárdomb délkeleti sarkában olyan különleges füstölőedények álltak egymás mellett, amelyekben a szertartási szabályok szerint elégették, azaz áldozták az áldozati tárgyakat, így a húsféléket, a selyemcikkeket és más tárgyakat az Égistennek. Az ünnepségek során itt a lampionok csilogtak, az edények füstölögtek a komoly zenekarok és a tancegyüttesek eljátszották a komoly zene- és tancszámokat, ezért igen komoly hangulat urakodott az egész Égtemplomban.

Az oltárdombtól északra a köralakú Huangqiong pavilon fekszik, ahol az istenek nevét feltüntető táblákat helyezték el. A pavilon egy kör alakú fal övezi, amelynek a visszhang-falnak neveznek. Ez a fal egy csodálatos építmény, hiszen két ember elég messziről halkan is beszélgethet egymással a visszhang-fal két oldalán.

A Qinian pavilon az Égtemplom északi részében egy három szintes márványtalapzaton emelkedik. Ez az épület egyik szimboluma. A császárok minden évben nyáron itt ünnepélyes külsőségek között imádkoztak az Égistennek a jó termésért. Ezért ez az épület szerkezete összeforr a földmüveléssel. A pavilon belső négy magas vastag faoszlopa a négy évszakot szimbolizálja, a középső 12 faoszlopa a kínai hagyományos időszámitás szerinti 12 napszakot, a külső 24 faoszlopa pedig a kínai hagyomágyos időszámitás szerint 24 évszakot.

A főépületek mellett az Égtemplom nyugati bejáratnál vannak a tancegyüttes és a zenekar épületei valamint az állattelep épületei, ahol az áldozati állatokat tenyésztették.

A régi kínai épitőmesterek csodálatos alkotóképpeségüket bontakoztatták ki az építkezések során. Áttörést értek el az Égtemplom épületeinek szinével kapcsolatban. Kínában a császári épületeket mind a sárga szinű majolikával látták el. A sárga szin a császárok hatalmát jelképezi. Az Égtemplomban az épületegyütteseknél mind az Ég szinét, azaz a kék szint használták. Az épületek mind kék szinű majolika-tetejüket.

1998-ban az ENSZ UNESCO a világörökségek listájára vette fel a pekingi császári Égtemplomot. A Világörökség bizottsága így értékelte az Égtemplomot: az Égtemplom Kína legnagyobb régi szentély-együttes, egyben hires az egész világon is szigorú, ésszerű tudományos tervezésről, csodálatos szerkezetről és gyönyörű esztétika, dekorációs hatásról. Nemcsak fontos helyet foglal a kínai épitőmüvészet történetében, hanem értékes örökség a világ épitőmüvészet tárházában is.