A harmadik század körül a buddhizmus kínai elterjedésével az ősi indiai barlangszobrászat is meghonosodott Kínában. A 4. és a 7. század között Észak-Kínában kétszer is nagy igyekezettel fejlesztették a barlangszobrászatot. Ennek eredményeképpen két jelentős barlangszobrászati érték marad ránk: az egyik a Shanxi tartománybeli Datongi Barlangtemplomok, a másik pedig a Henan tartománybeli Longmeni Barlangtemplomok. Ezután Dél-Kínában is elterjedt a barlangszobrászat. Erre a dazui barlangtemplomok a példa.

Dazu és más járásokban legelőször 647-ben indult meg a szoboralkotás a hegyoldali sziklákon. Egészen a 13. század közepéig tartott a művészi munka. Körülbelül 700 esztendő alatt több mint 70 helyen egyre inkább gyarapodtak a szobrok. De főleg öt helyen, ahol több mint 10 ezer alkotás koncentrálódott.

Más helyek barlangszobrászatához képest a dazui szobrászatnak két jellemvonása van. Először, akár a datongi, akár a longmeni barlangtemplomokban a szobrok mind a buddhát, azaz Sakjamunit, a buddhizmus alapítóját, tanítványait valamint a buddhizmushoz fűződő meséket, szertartásokat ábrázolják. A dazui szobrok ezen túl a kínai eredeti taoizmus és konfucianizmus alapítóit, az ő tanítványaikat és más kínai kiválóságokat is megjelenítik. A 11. század és a 13. század közepe között a Nanshan hegyoldalon gyönyörű kivitelben, kitűnő technikával alkották meg a konfucianizmus kiváló képviselőit, élükön Konfuciusszal, ábrázoló szobrokat. Művészi értéküknek nincs párja az egész országban. Külön említést érdemel, hogy itt a három vallás, azaz a buddhizmus, a taoizmus és a konfucianizmus együtt van egymással. Ez a három vallásnak a rivalizálásról az együttélésre való áttérését tükrözi.

A második jellemvonás: a dazui szobrok tipikus életszerű alkotásoknak mondhatók. Az akkori kínai polgári kultúra hatására a képzőművészek igyekeztek polgári tárgyú, életfelfogású, formájú és esztétikájú alkotásokat kialakítani. Az istenszobrok is, az emberi figurák is zömükben élethűek. Az emberfigurák csendes, szerény, szelíd megjelenésűek, szép ruhát viselnek. Itt nincsek meztelen szobrok. Alig vannak kegyetlen, mérges arcú figura. A Baoding hegyoldal sziklákin a királyok, a mandarinok, a polgárok, a halászok és más alakok mind élethűek, és az akkori társadalmi életet idézik fel. Ezért az emberek népművészeti galériának nevezik ezt a barlangszobrászatot.

A Dazui barlangtemplomok nemcsak kitűnő szobrászati, hanem archeológiai értékekkel is rendelkeznek. Ezért a régészet tárháznak is nevezik ezeket a történelmi értékeket. A szentkönyvek szövegeit, ódaszövegeket, történelmi feljegyzéseket véstek be itt a hegyoldal szikláiba. Ezek a feliratok több mint 150 ezer kínai szót tartalmaznak.

1999-ben a Dazui barlangtemplomokat hivatalosan felvették a világörökségek listájára. Az UNESCO bíráló bizottsága így értékelte ezt a kínai történelmi értéket: a Dazu körzetben a hegyoldali sziklákon páratlan szoborsorozatot konzerválnak, amelyek rendkívüli művészi színvonalú, gazdag és változatos tárgyú kulturális alkotások, egyértelműen az emberek mindennapi életét tükrözik és azt, hogy abban az időszakban a buddhizmus, a taoizmus és a konfucionizmus harmóniában élt egymással.