Első lépésként a tollaslabdahálót feszítette ki a tornateremben, tanítványait két részre osztotta, s egy futball-labdát adott nekik. Morgan a játékot a "mintonette" névvel illette, szabályai a baseballéra hasonlítottak, minden csapatnak kilenc inning alatt háromszori adogató-lehetősége akadt. 1896-ban Springfieldben mutatták be hivatalosan a játékot, ott Dr. Halsted javaslatára változott a neve volleyball-ra, azaz röplabdára.

A következő évben a szabályokat már publikálták, 1912-re pedig átalakították a napjainkban hasonló mintára. 1906-ban Kubában, 1908-ban Tokióban, két évvel később Kínában és a Fülöp-szigeteken is megjelent. Érdekesség, hogy Európában az amerikai katonák terjesztették el az első világháború alatt, akik rekreációs tevékenységként űzték

Az első amerikai bajnokságot 1922-ben rendezték, ugyanebben az évben már megalakult a csehszlovák és a bolgár szövetség is. A röplabda 1928-ban, az amszterdami játékokon bemutató jelleggel megjelent, teljes jogú sportágként 1964 óta szerepel a műsorban. A férfiaknál a Szovjetunió háromszor, az Egyesült Államok kétszer nyert, legutóbb Jugoszlávia diadalmaskodott. A hölgyeknél a japán-szovjet hegemóniát 1992-ben Kuba törte meg, a legutóbbi három olimpián a karibi hölgyek legyőzhetetlennek bizonyultak.

A férfiaknál mindössze egyszer kvalifikálta magát magyar csapat, 1964-ben a Bodó Gábor, Czafik Béla, Flórián Tibor, Gálos László, Ivancsó Vilmos, Jánosi Ferenc, Lantos Csaba, Molnár István, Prouza Ottó, Tatár Mihály, Tüske Ferenc összetételű válogatott a hatodik lett.

A hölgyeknél igazi sikersportágnak számított a röplabda, az 1972-es 5. helyet követően kétszer is a negyedik lett az együttes.