A Világörökség Bizottság legutóbb tartott konferenciáján Kína újabb műemléke került a listára, a Koguryo. Azonban mivel a listára a múlt évben felvett kínai világörökségről, a Három Párhuzamos Folyóról még nem esett szó magyar adásunk egyetlen rovatában sem, az alábbiakban err?l adunk tájékoztatást.
A yunnani Három Párhuzamos Folyó természeti körzet a Qinghai-tibeti-fennsík déli részén fekvő 41 ezer négyzetkilométeres kiterjedésű Hengduan hegységnél hömpölyög. A körzetben több hegylánc, mint egy spanyolfal választja el a Nujiang, a Lancang és a Jinsha folyót. Az egész panoráma Kelet-, Dél-Ázsia és Qing-tibeti-fennsík találkozásánál nyílik. A geológiai képződmény párját ritkító, különböző hegységi különleges geomorfológiai formák és ezek változásait ?felvonultató" terület, ráadásul számtalan élőlény őshonos ezen a területen. A körzetben 16 nemzetiség él egymás mellett, így több nyelv, vallás és folklór keveredik ezen a területen egy időben.
A Három Párhuzamos Folyó vidékének részei három közigazgatási területen, vagyis a yuannani Lijiang Prefektúrában, a Diqing Tibeti Autonóm Prefektúrában és a Nujiang Lisui Autonóm Prefektúrában találhatók. A tájegység összterülete meghaladja a 34 ezer négyzetkilométert, amin 1 millió 700 ezer hektáron fekszik a Világörökségek listájára felvett terület.
Mivel az ősi múltban a vidéket nem érte soha gleccsermozgás, ráadásul az ottani hegyláncok észak-déli irányúak, a helység egyfajta ?menekültbefogadó" funkciót látott el az európai és ázsiai kontinens élőlényei számára, és a költöző madaraknak fontos állomása lett a nagy út megtételekor. Ezért az északi félteke legtöbb élőlénye megtalálható ezen a vidéken. Hetvenhét féle védett szárazföldi állat és harmincnégy fajta védett növény él itt.
A vidék másik, a világon példátlan jellemző vonása, hogy a faunát itt 173 fajta emlős, 417 fajta madár, 59 féle csúszómászó, 6 féle kétéltű állat, 76 különböző édesvízi hal és 31 fajta lepke adja.
1989-ben készült el Yunnan tartomány Három Párhuzamos Folyója körzetének Világörökségi pályázata. A bírálatot végző szakértők helyszíni vizsgálatukon azt állapították meg, hogy a párhuzamos folyók tájegysége kielégíti a felvétel négy követelményét: geológiailag a vidék a földgolyó evolúciós folyamatát tükröző jelentős terület, reprezentatív helység a különböző hegységi geoformák kifejlődése szempontjából?a flóra és fauna sokfélesége alapján a vidék a világ egyik leggazdagabb zónája?a Három Folyó területén koncentrálódik szinte az északi félteke összes természeti látványossága?különleges természeti fajok és veszélyeztetett állatok tartózkodó- és élőhelye ez. 2003. július 2-n egyhangúlag vették fel a természeti különlegességet a Világörökségek listájára a 27. konferencián.
A 20. század 80-as éveiben az UNESCO egyik munkatársa egy műholdról készített térképen bukkant rá, hogy a 98. fok és 100. fok 30. perce közötti keleti hosszúságon és a 25°30` és a 29° közötti északi szélességen zúdul dél felé három folyam Yunnan észak-nyugati, a Qinghai-tibeti-fennsík déli peremén: ezek a Jinsha, a Lancang, és a Nujiang folyók.
A Jinsha (vagyis a Jangce felső szakasza), a Lancang (vagyis a Mekong) és a Nujiang (vagyis a Szalven) a Qinghai-tibet-fennsík Tang-la hágójából nyomul előre Yunnan felé. A három folyam a Hengduan hegylánc mellett a hegy völgyei között 400 kilométeren keresztül csörgedezik gyors sebességgel, egymással párhuzamosan. A három folyó legközelebbi távolsága 66 kilométer, s így alakul ki a Három Folyam Párhuzamos haladása látványosság.
Itt megcsodálhatják a víz alkotta különlegességet. A három folyónak keletről nyugatra (figyelem: a folyók észak-déli irányban haladnak előre) a természeti-geográfiai elrendezés miatt teraszosan csökken a tengerszinttől számított magassága. Az északi szélesség 27. fokának környékén a Jinsha 2100, a Lancang 1900, és a Nujiang csak 1600 méteren képzett teraszt. A völgy alján hömpölyögnek, soha nem apadtak el. A hegylánc gerincét fennsíki tavak, medrek is ékesítik, közülük nem kevés melegforrás formálódott.
A hegység imponál a látogatóknak. Keverednek egymással a végeláthatatlanul sorakozó hegyek és hegységek. A hó födte csúcsokról ezüstszínű, szemet kápráztató fény fakad. A Meili hegység legmagasabb csúcsa a Kagebo 6740 méterével, a Baimang csúcs 5429 méterével, a Yulong pedig 5596 méterével karcolja a felhőket. A csúcsok oldalai mind-mind hirtelen esésűek, változatosak, "függőlegesen változó" éghajlatuk és növénytakarójuk van: a völgyek mélye forró, búján nőnek a gyümölcsfák, a meredek lejtők derekán pedig hűvös az időjárás, virágok díszítik ezeket, a csúcsokon viszont iszonyatos hideg van, hó és jég fedi azokat.
Kalandoroknak kockázatosak ezek a völgyek. A párhuzamos folyásnál a hömpölygő vizek vágta völgyek találhatók. Néhol a két part oldalai nem lejtősek, hanem csak függőleges falak, néhol hirtelen bukkan fel egy-egy beszakadt hegyoldal, amelyekről vízesések zúdulnak le, néhol a folyók útjába kerülő sűrű sziklák "bosszúsan" pezsgetik meg a vizet. Hisz a folyóvizek szakadatlanul mosták, vájták a hegység oldalát és alját, a völgyek egyre mélyebbek. A helyi Hutiao hegyi szoros a világ legmélyebbike.
Itt betelepülők népszokásai meglehetősen csábítóak a túrázók számára. A lisu, a laku, a nu, a dulong, a naxi, a pumi meg a további tíz nemzetiség kultúrája, népszokásai, és gazdag népi ünnepei, valamint ruházatuk, étkezési és építészeti szokásaik a kalandorok mellett a hátizsákosokat is hívogatják.
Impozáns, csodálatos, kockázatot jelentő, külső emberi beavatkozást ritkán elszenvedő, és nem utolsó sorban igazi festői paradicsom a Yunnani Három Párhuzamos Folyó.
|