|
E: Mint a Rádió-, Televizió-, és Filmügyi Főhivatalhoz tartozó szimfónikus zenekar kötelesek vagyunk a filmekhez és tévéjátékokhoz aláfestő zenét, illetve önálló zeneműveket is játszani. A legutóbbi időben két ízben megszólaltattuk Tan Dun műveit. Az első " A Rejtőző Tigris és lapuló sárkány" önálló versenymű, míg a másik, a "Hős" filmzene. Külföldön rendszerint a szimfónikus zene belépőjének, vagy a klasszikus szimfónikus zenére felkészítés első lépésének tekintik a filmzenét. Itt van például a Bostoni Szimfónikus Zenekar, amely a filmzenének szenteli ideje felét. Ön hogyan látja a filmzene és a hagyományos, illetve klasszikus zene viszonyát ?
Y: A zeneművészet sokféle ágazatot foglal magában: a filmzene mellett itt van például a szimfónikus zene, az opera is. Nem tartom szerencsésnek a filmzenét a szimfónikus zenével összehasonlítani, hiszen különböző zenei műfajokról van szó. Mivel a Kínai Filharmónikusok szervezetileg közvetlenül a Rádió-,Televizió-, és Filmügyi Főhivatalhoz tartoznak, magától értetődik, hogy több lehetőségünk nyílik a filmzene tolmácsolására, igy együttesünkhöz közel áll a filmzene. De nemcsak szervezeti okokból adtunk elő több filmzene-darabot, hanem azért is, mert úgy véljük: minden színvonalas zenekarnak sokoldalúnak kell lennie.
E: A Kínai Filharmónikusok előadták Liszt Ferenc Esz-dúr Zongoraversenyét, a mostani szezonban valószinűleg több Bartók művet is műsorra tűznek. Ön hogyan értékeli ezt a két magyar zenei egyéniséget, illetve hogyan közelíti meg műveiket ?
Y:" Nincsen külön véleményem, speciális értékeléseim a magyar zenéről. Minden kiváló zeneművet tisztelek és igyekszem mélyen értelmezni. Bartók Béla és Liszt Ferenc minden kétséget kizáróan kimagasló egyéniségek: ők két fényes csillag a zenei égbolton. Bartók Béla zenei alkotásai sok tekintetben magyar nemzeti jelleget tükröznek. Számos nemzeti hangszert alkalmaz és felcsendülnek bennük magyar népdalok. Megfigyelhetjük, hogy sok zeneszerző becsempészi saját nemzetének zenei elemeit alkotásaiba. Valójában, ami nemzeti, az mindig az egész világ kincsévé válik.
E: Mondana néhány szót a Kínai Filharmónikusok 2003 évi európai körútjáról ?
Y: A Kínai Filharmónikusok európai körútja mérföldkő volt a kínai zenekarok történetében. Ez a turné gyökeresen megváltoztatta az európaiak értékitéletét a kínai zeneművészek előadói képességéről. A Kínai Filharmónikusok a nyitás és a reformok politikájának keretében jutott el Európába, s lehetőséget nyújtott az európai zenekedvelők számára, hogy megismerjék a kínai komolyzenei előadók művészi szívonalát. Számos európai újság értékelte a körutat. A Le Figaro, a Die Welt egyaránt figyelemmel kisérte előadásainkat. Meglepő volt a számukra, hogy egy kínai szimfónikus zenekar is helyet követel magának a világ zenei életében. Nem volt véletlen a siker, hiszen alaposan felkészültünk az európai útra. A Hivatal vezetése azt a magas mércét tűzte elénk, hogy együttesünk legyen "az országban élvonalbeli, Ázsiában az elsők között és a világviszonylatban is szerezzen magának nevet.". Azt hiszem, nem hoztunk szégyent országunkra. Hogy minek köszönhető ez a szép eredmény? Szerintem együttesünk valamennyi tagjának erőfeszítése benne van ebben, sőt elődeink fáradhatatlan munkája is. Úgy is mondhatnánk, hogy elődeink megtették a sikerhez vezető úton a százból az első 99 lépést, mi, a Kínai Filharmónikusok pedig az utolsót. Dicsőségünkben ott van a zenészek idős nemzedékének alapozó munkája.
Kedves hallgatóink, a Kínai Filharmónikusok szuggesztiv szimfónikus zenekar, amely magával ragdja a kínai zenekedvelők nagy táborát, és elérte a kitűzött célt: legyen "az országban élvonalbeli, Ázsiában az elsők között és a világviszonylatban is szerezzen magának nevet."
|
