A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2004-08-25 15:12:32    
Zhoukoudiani Majomemberek Lakhelye

CRI

Az emberiség "gyermekkorának" kutatása mindig érdekelte az embereket. Több mint 70 esztendővel ezelőtt tudósok Peking környékén Zhoukoudian körzetbében ősember koponyát találtak. Akkor ez nagy megdöbbenést keltett az egész világon. A Kulturális híradó mai számában az ősember, vagyis a Pekingi ember lelőhelyéről beszélünk.

A világörökségek listáján szereplő Zhokoudiani Pekingi Ősember "lelőhely" Pekingtől délnyugatra 48 kilométerre fekszik a Longgu hegyen. A lelőhely a hegy és a síkság taalálkozásánál helyezkedik el. A hegyoldalon számos kisebb-nagyobb természetes barlang található. Az egyikük 140 méter hosszú kelet-nyugati irányban. Az emberek ezt ősember, vagy majomember barlangnak nevezik. Johann Gunnar Andersson svéd tudós 1921-ben ebben a barlangban fedezte fel az ősember használati eszközeinek maradványait. Az archeológusok Zhoukoudian körzet első lelőhelyének nevezték el ezt a barlangot.

1929-ben Pei Wenzhong a neves kínai régész fedezte itt fel a pekingi ősember koponyáját, ami nagy megdöbbenést keltett az egész világon. Sajnos a Kína ellen folytatott japán agressziós háború idején a pekingi ember koponyája elveszett. Mindmáig ismeretlen holléte.

A barlangokban tűzhasználat nyomai maradtak ránk, ami több százezer évvel tolta ki az emberiség tűzhasznattal kapcsolatos ismereteink történelmét. A barlangokban öt rétegben találtak hamura és számos elégett állatcsontra. A legvastagabb hamut tartalmazó réteg vastagsága 6 métert tett ki. Ezek a hamumaradványok azt mutatják, hogy a pekingi ősemberek nemcsak fel tudták használni a tüzet, hanem képesek voltak megőrizni az úgynevezett tűzmagot.

A több mint 10 ezer lelet között számos kőtárgy és -eszköz is szerepel. Legnagyobb részük kis méretű edény és egyéb eszköz. Legrégibbek nagyobbak és durvábbak, és kisebb darabokból készültek. A középső szakaszban készült kőtárgyak kisebbek lettek, a kőeszközök élesebbek. A késői szakaszban készült kőtárgyak még kisebbek, ekkor megjelentek a kőfúrók is. Az ősemberek primitív fegyverként és termelőeszközként használták fel ezeket a kőtárgyakat a természet elleni küzdelmekben, közben átalakították önmagukat is. Mindez azt mutatja, hogy a pekingi ősemberek fel tudták használni primitív, egyszerű eszközeiket a termelő munkában. Ez alapvető különbség az emberek és a majmok között.

Az előkerült leletek azt bizonyítják, hogy a pekingi ősemberek körülbelül 700-200 ezer évvel ezelőtt a Zhoukoudian körzetben éltek, gyűjtögető és vadászó életmódot folytattak. A pekingi emberek a majomember és az értelmes ember közbülső szakaszában kialakult ősemberek voltak. Ez az ásatás nagy jelentőségű volt a biológia és a történelm alakulása és az emberiség fejlődésének kutatása szempontjából.

A pekingi ember leleteinek felfedezése meggyőző bizonyítékként szolgált az emberiség eredésének kutatására s megoldotta a több mint félévszázados tudományos vitát arról, hogy a "kiegyenesedett ember" vajon még majom-e, vagy már ember. A tények szerint az emberiség kezdeti szakaszában a testalkat jellemvonásai, kulúrjellege és társadalmi szervezeti felépítése alapján valóban létezett a kiegyenesedett emberek korszaka, akik az értelmes emberek ősei voltak. A kiegyenesedett emberek a majom emberré válásának folyamatában középen helyezkedtek el. Ma a világon a kiegyenesedett emberek tipikus jellenvonásait a pekingi ősemberekről mintázzák. A világ ősember lelőhelyei közül a Pekingi ősemberé rendelkezik a leggazdagabb, legteljesebb és legértékesebb leletekkel.

A pekingi ősember lelőhelyet 1987 decemberében vették fel a világörökségek listájára. A Világörökségi Bizottság úgy ítélte meg a Pekingi Zhokoudian lelőhelyet, hogy az nemcsak az emberiség legrégibb korát bizonyítja az ázsiai kontinensen, hanem az emberiség fejlődésének folyamatát is. Ez az emberiség legrégibb kultúrájának vitathatatlan bizonyítéka.