A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2004-09-22 14:25:40    
A város vázlatai

CRI
Hangzhou a kelet-kínai tengerparton, a Jangce alsó szakaszának alföldjén terül el. Északra a meglehetősen nagy Taihu tó, délre a Qiantangjiang folyó, nyugatra a kanyargós Tianmu hegység, keletre 200 kilométerre a Csendes-óceán található. A városhoz összesen 5 járás, 8 kerület, 33 út, 139 település, 95 község és több mint 4000 falu, több mint ezer lakónegyed tartozik. A 2000. évi statisztikai adatok szerint összlakossága elérte a hatmillió 150 ezret, belvárosáé pedig a hárommillió 730 ezret. As évszázadok óta dél-kínai "vízi körülmények" között élő hangzhouiak ügyesek, merészek, nyájasak és vendégszeretőek.

Hangzhou az úgynevezett "Jangce kultúra" bölcseje. Ötmillió évvel ezelőtt a Jiande majomember-család a Tianmu hegységben élt. A 10-20 ezer évvel ezelőtti korszakban az előemberek idején már kialakult a hangzhoui alföld. Bebizonyosodott, hogy négyezer évvel korábban már éltek Hangzhou északnyugati részén.

A Qinshihuangdi császár idején első ízben alakult ki a területen közigazgatási egység Qiantang néven. Hangzhounál az első városi funkciójú közigazgatást 589-ben alakították ki. 610-ben a Sui-dinasztia Yangdi császárának parancsára Pekingtől idáig ástak mesterséges csatornát, amely nagy jelentőséggel bírt Hangzhou gazdasági és kulturális fejlődését illetően.

Hangzhou egyébként Kína 7 ismert császári fővárosának egyike volt. Legkorábban 907-ben létesített itt fővárost a Wu fejedelem. Ő több építményt emeltetett, fontosnak tartotta a vízgazdálkodást, fejlesztette a tengeri kereskedelmet Japánnal és Koreával. A Déli Song-dinasztia fővárosaként működő Hangzhouban már nagy forgalmat bonyolítottak le a vállalkozók.

A Kína Népköztársaság megalakítása után a városban a könnyűipari, textilipari, gépipari és élelmiszerfeldolgozási ágazatok alakultak ki, s as utóbbi időkben két korszerű, selyem- és textilcikkek piaca épült fel. Hangzhou egyébként selyméről is híres, az ország selyemgyártásának fontos központja. Az egyik hangzhoui specialitás a Longjing, magyarul a "Sárkánykút" a tíz legismertebb kínai teaféle közé tartozik.

Hangzhou szépsége a Nyugati Tóra koncentrálódik. A hangzhoui Nyugati Tó Kínában a harmincegy azonos nevű tó közül a leglebilincselőbb.

Zhu Ke-zhen egy neves kínai geográfus szerint a Nyugati Tó egy tizenkétezer évvel ezelőtti árvíz után süllyedés következtében keletkezett tó. Su Dong-po, egy meglehetősen nagy hírnevet szerzett régi költő művéből származik egy másik neve: a Xizi tó. Szépsége a császári dinasztiákban itt tisztséget vállalók érdemeihez is szorosan fűződött. Ők a tavon és a tó környékén mára nevezetessé vált rakpartokat, a tavon belül szigeteket emeltek. A mai Nyugati Tó 2,8 kilométer széles, 3,3 kilométer hosszú, átlagos mélysége 1,8 méter, vízterülete meghaladja az 5,6 négyzetkilométert. A Sudi és a Baidi rakpart 5 vízfelületre osztja az egész tavat. A tó részleteit, benne az úgynevezett 10 régi és 10 új látnivalót a következő néhány adásunkban ismertetjük Önökkel.

A Kínai Népköztársaság megalapítása óta Hangzhou Zhejiang tartomány fővárosi funkcióját látja el. A városi kormányzat az úgynevezett "Nagy Hangzhou, Nagy turizmus és Nagy szektor" irányelvű stratégiát vezette be. Manapság a Qiantangjiang folyó tiszta vizét vezették a tóba, tisztábbnak, átlátszóbbnak tűnik a víz. Mint a Világörökségek egyike, a Nyugati Tó egyre jobban lebilincseli a nemzetközi turistákat.