Már a Déli Song-dinasztia idején a legkiválóbbak közé sorolták ezt a látványosságot. Bár nagy vita volt arról, hogy hol lehet a legjobban gyönyörködni a két toronyról nyíló kilátásban, de ez mit sem változtat azon, hogy a két csúcs megmászásával gyönyörködhetünk a Nyugati Tó panorámájában. A 257 méter magas déli csúcs szorosan a tó mellett van. Bár a csúcs nem magas, de a hegyi út tele van nagy sziklákkal és hirtelen esésű hegyoldalakkal. A hegy tetején keletre lenézve a Nyugati Tó egésze látszik. Ez a panoráma ugyan nem rajz, de szebb mint egy tusrajz. Az északi csúcs 314 méterre magasodik, és az előző adásunkban említett Lingyin kolostor ennek lábánál fekszik. A kolostor nyugati oldaláról felfelé a hegyi lépcsőn több ezer terasz számolható össze a 36 kanyarban. Útközben meglehetősen friss a levegő a dús fák és az áttetsző pataknak köszönhetően. Ma már a vendégek rendelkezésére áll a hegycsúcs keleti oldalán lévő kötélpálya, amely a tetőt és a tó partját köti össze.

Végezetül a régebben megállapított 10 látványosság közül az utolsóról esik szó, az úgynevezett "Három Kőtorony Holdfény Alatti Árnyéká"-ról.

A három kicsiny kőtornyot vízmedencékre állítottak, a vízmedencék tulajdonképpen a Nyugati Tavon található szigeteken lévő kisebb tavak. A sziget vízfelületével együtt a kiterjedése 7 hektár. A szigeten észak-déli irányban egy híd, kelet-nyugati irányban pedig rakpart épült, így "kereszt formájú földek" segítségével négy kisebb medence képződött, amelyeket négy oldalról a sziget földje zár körül. Felülről nézve a nagyobb tavon a sziget, a szigeten a kisebb tavak vannak, rendkívüli, párját ritkító a látvány, ez az úgynevezett "dél-kínai vízi kertészet" legkitűnőbb alkotása.

A szigetet most a látványosság nevével azonosan a "Három Kőtorony Holdfény Alatti Árnyéká"-nak hívják. Eredetileg buddhista templom is épült itt, és réges-régen többen a holdfényben gyönyörködni jöttek a szigetre.

A Ming-dinasztiában 1607-ben a helyi jegyző a tó fenékéről vett földdel rakpartokat emeltetett a szigeten és a sziget körül annak érdekében, hogy állandó helyet nyújtsanak az ottani buddhista szerzeteseknek, hogy legyen hol szabadon engedniük az állatokat. Azután néhányan a sziget déli medencéjébe három palack formájú kicsiny kőtornyot állítottak, amelyeket "három kőtorony"-nak neveztek el. A sziget láványán a térbeli változtatások könnyen érezhetőek.

A szigeten mind a négy évszakban nyíló virágok találhatóak, a legszebb időszak a tavasz és az ősz. A víz olyan csendes, mint a tükör. A három kőtorony háromszög formában áll ki a vízből két méter magasan. Amikor derűs az esti ég, a hold a fejünk fölött van, a tornyokban lámpát gyújtanak, mind a három torony öt lyukán keresztül láthatóak a lámpafények, a kétféle fényben szívesen gyönyörködnek az idejött turisták.

Manapság maga a három kőtorony és az egész látvány annyira nevezetessé vált, hogy a Nyugati Tó szimbóluma lett. Ha csak egyetlen kép jelenik meg valahol a Nyugati Tóról, egyértelmű, hogy mindenki ezt választja.