Ha ősszel kirándulnak a Nyugati Tó-ra, nélkülözhetetlen program, hogy nappal a parfümvirágokban (kínai osmanthus), éjjel pedig holdban gyönyörködnek. Nappali programban mindenképpen el érdemes rendelni az úgynevezett "Manlongi Parfümvirágok eseje" elnevezésű látványossághoz fordulását. Az Hangzhoui Sorozatunk korábbi adásaiban emlitett Déli Csúcs lábánál a Manlong völgygerincnél legpompásabban, legsűrűbben virágzik a parfümvirág. A parfüm Hangzhou város szimbólikus virága. A Nyugati Tó környéki parfümeit régebben az ókori Tang-dinasztiában már nagy lelkességgel ültették. Az akkori versekben kiderülhet, hogy különösen a buddhista szerzetesek kolostorokban nevelték a virágokat.
A Manlong tulajdonképpen a Déli Csúcstól délre fekvő völgy. Itt mintegy ezer évvel ezelőtt számos kis méretű buddhista templom épült, és ezért a virágok zöme az akkori szerzetesek kezéről maradt ránk. A hegycsúcsnál lakók nemzedékről nemzedékre a parfümvirágok eladásából éltek régóta. Mai napokban késő nyáron és ősszel minden család lakásának a belsejét, az előcsarnokát, az utak két oldalát, a völgygerincet ilyen illatos virágok fedik be.
A Sanmianyun hegység csúcsai között a Baoshi csúcs egyedül magasodik, amely tufából jött létre. Itt vulkanikus tufás kőzet található mindenfelé sötétpiros színben. A sziklák felszínén számtalan piros kő mutatja magát. Amikor a napfény megcsillan ezeken, olyan, mintha az egész hegy testét gyöngyök ékesítenék. Különösen napkelte és napnyugta idején a napsugarak vörös színben tükröződnek vissza, rendkívüli módon szemkápráztató a csúcs, mintha számtalan drágakővel ötvözték volna a hegyet. A hegy neve, a Baoshi is innen alakult ki, mert kínaiul ez drágakövet jelent.
A Baoshi csúcs keleti tetején magányosan emelkedik a Baoshu pagoda, amelyről korábbi adásunkban számoltunk be. Ez eredetileg kilenc szintes tégla és fa szerkezetű volt. De sajnos 1933-ban történt újjáépítése óta a turisták nem mászhatnak fel benne a csúcsra, csak szép külsejét csodálhatják meg, de még így is a Nyugati tó szimbóluma maradt.
A Nyugati tavon három mesterséges sziget van: a Xiaoyingzhou, a Huxinting és a Ruangongdun.
A Ruangongdunt 1800-ban a Nyugati tó fenekén felgyülemlett sár kitermelése és tisztítása után rakták. Mivel a sár puha, a sziget viszonylag alacsony, a tó vize gyakran elárasztotta a sziget felszínét, ezért az emberek a szigetet elsősorban strandként szokták emlegetni. Ám a helybeliek az elmúlt közel kétszáz évben a fokozatos feltöltésnek köszönhetően napjainkra igazi szigetet hoztak létre. A sziget tele van fűvel, bár senki sem törődött a sziget vegetációjának ápolásával, mégis megmaradt az eredeti arculata és szépsége.
1981-ben a szigeten egy klasszikus stílusú kastélyt emeltek Huanbi néven. A neve magyarul anyit tesz: a zöld között. Ebből is rájöhetünk a kastély különlegességére: egy zöld vízű tó zárja körül. A viszonylag puha földszerkezetű szigeten a szél hatására néha messziről úgy tűnik, az épület lebeg.
A Huanbi kastély épületeiben található berendezések mind-mind klasszikus stílusúak. Nappal a látogatók itt teáznak, pálinkáznak, este pedig különleges mulatságot rendeznek a kastélyban: a "házigazdák", a gazdálkodók a császári dinasztiák korabeli földesúri ruházatban társalognak a vendégekkel, más dolgozók pedig a földesúri szolgák ruháiba öltözve kínálják a teákat és italokat.
|