Ha a klasszikus kínai épitőművészetről esik szó, azonnal a kelet-kínai Suzhou város kertes házai jutnak eszünkbe. Egy kínai szólás szerint az égi paradicsomnak a földön Suzhou a mása. Suzhouban valóban számos festői szépségű kert található. A Kulturális Hiradó mai számában a suzhoui kertekről lesz szó.
A klasszikus kínai kertészet, irodalom, festészet egyaránt hosszú múltra tekint vissza. A kínai kertépítészetnek két ága van: a császári udvaré és a magánembereké. Az előbbi Pekingben koncentrálódik, az utóbbit a suzhou-i házak, kertek képviselik. Az udvari kerteket a monumentalitás, a szabályosság és a pompa jellemzi, erre példa a pekingi Nyári Palota és a Chengde-i Nyári Palota. A suzhoui kertek nem olyan nagyok, mint a császáré, de kötetlen, szabad hangulatú, müvészileg jelentős, a természetet jobban kiemelő műalkotások és jobban tükrözik a kultura és a művészet harmóniáját és egységét.
Miért alakultak ki éppen itt, Suzhouban ezek a kertek? Azért, mert Suzhou város a Jangce-folyó deltatorkolatában, Kína egyik legtermékenyekbb vidékén fekszik. Az időjárás itt kellemes, a közlekedés fejlett. Ősidők óta Suzhou Kína egyik legfejlettebb kereskedelmi és kulturális központja. Világhírűek az itteni selyemáruk és himzések.
Az írott feljegyzések szerint már a negyedik században elkezdődött a kertek kialakulása. A 14. és a 20. század között, tehát a Ming és a Qing dinasztiában élte Suzhou aranykorát gazdasági és a kulturális téren egyaránt, ekkor Kína egyik legfejlettebb és legforgalmasabb városa lett, a kertépítés is egyre jelentősebbé vált. Számos neves építész dolgozott errefelé és igen sok kertes házat építettek. Több mint 200 jelentős kert épült, ezekből néhány tucat maradt fent. Közéjük tartozik a Zhuozheng, a Liuyuan, a Wangshi és a Huanxiu-shanzhuang kert. Ezek az épségben maradt kertek képviselik a suzhoui kertművészetet, ezek beosztása, szerkezete, formái, stilusa és szinei, valamint berendezései kiemelkedő szépségűek. A kertek a dél-kínai építészet legjobb alkotásai. A kertek és a bennük megbúvó házak Dél-Kína magasfoku lakáskulturáját és az egykori kínai városépités magasfokú tudományos és művészi szinvonalát mutatják. Ezért 1997-ban ezt a négy kertet a világörökség részének nyilvánították.
A Zhuozheng kert 1509-ben alakult ki. Négy részből: a keleti, a középső, a nyugati kertből és a lakónegyedből áll. A lakónegyedben tipikus suzhoui lakóházak találhatók. Keleten a tágas, dimbes-dombos területet fenyőliget és gyep boritja. Patakok kanyarognak a dombok között, amelyeken fa-, illetve bambuszházak állnak. A kert közepén egy tavacska terül el és elfoglalja a terület egyharmadát. Partjait terebélyes fák és szép házak szegélyezik. A lakónegyed szélén néhány kedves ház tükröződik a tavacska vizében. A házakat folyosó köti össze. Az egész kert az erdős hegyvidék hangulatát árasztja.
A Wangshiyuan kert az egykori arisztokrácia tipikus életmódját tükrözi: a lakóházak a virágokkal teli kertben elszórtan találhatók. A kert keleti részét főleg a szép épületek uralják, nyugati részét pedig a virágoskertek. Középső részén tavacskák és patakok vannak. Partjait kis pavilonok és pagodák szegélyezik. A házak szobáit káprázatos bútorok és más tárgyak diszítik.
A Huanxiu Shanzhuan Kertben főleg a dombok jelentősek, meg a tavak--épületből itt kevés áll. Noha a kert maga nem túl nagy, ám a mesterségesen odahordott magaslatok hatalmas hegyek hatását keltik: a sziklákat a Suzhou környékén elterülő Taihu tóból hozták. A kert minden részéből más-más panoráma nyílik.
A suzhoui kertek nem hasonlíthatók a pekingi császári vagy hercegi palotákhoz. De változatos, egyéni művészi eszközökkel, a kis helyen mesterséges hegyek, fák, pavilonok, pagodák, tavacskák, patakok és hidak veszik körül a lakóházakat. A művészi hatás mindent felnagyít itt. A suzhoui klasszikus kertépítés több mint 2000 éves múltra tekint vissza, és jelentős helyet foglal el a világ művészetében.
|