|
 |
| (GMT+08:00)
2004-11-22 14:27:01
|
 |
|
Téli Palota
CRI
|
Peking központját egy impozáns, monumentális, titokzatos, komoly épületkomplexum uralja. Ez a világhirü pekingi tiltott város, azaz a császári palota, más néven a téli palota. A tiltott város az ókori kinai épitőmüvészet szimboluma, a világ legnagyobb, legépebben fennmaradt faszerkezetü épületegyüttese.
1406-ban a Ming dinasztia második császára Zhu Di parancsot adott, hogy Pekingben épitsék fel császári palotáját. A mü 14 év alatt elkészült. 1911-ig közel 500 esztendő alatt 24 császár élt itt és intézte az állam ügyeit. Méreteit, arányát, lenyügöző nagyságát, pompáját, berendezéseit tekintve alig van párja a világon.
A császári palota több mint 720 ezer négyzetméteren terül el. Észak-dél irányu hosszusága közel 1000 méter, kelet-nyugati szélessége pedig majdnem 800 méter. Több mint 10 méter magas fal és több mint 50 méter széles védő árok veszi körül. Szigoruan a feudális protokoll, az akkori politikai és etikai szempontok szerint tervezték és épitették fel a tiltott várost. Az épületek beosztása, mérete, aránya, stilusa, szine és berendezése mind a császári hatalom elsőbbségét és a szigoru hierarchiát mutatja.
A tiltott város legfőbb épületei: a Taihe pavilon, a Zhonghe pavilon és a Baohe pavilon. Annak idején a császárok itt kormányoztak és itt tartották nagyszabásu ünnepségeiket. A Taihe pavilon a tiltott város központja. Az aranyzott tronszék a pavilon közepén áll. Ez a pavilon a tiltott város legmonumentálisabb épülete, délről egy 8 méter magas, fehér márványból készült lépcső vezet hozzá egy 30 ezer négyzetméteres térről. A pavilon magassága 40 méter, s ezzel a császári palota legmagasabb épülete. A kinai kulturában a sárkány a császári hatalom jelképe, a császárokat sárkánynak és az Égisten fiának tartják. A Taihe pavilon falait, mennyezetét, berendezéseit, oszlopait közel 13 ezer sárkány-alakkal diszitették.
A Téli Palota mögötti Szépség parkról káprázatos kép tárul a látogatók elé: a palota sárga szinü, majolika-telejü pavilonjai, házai követik egymást, s ezekhez számos monda füződik. Az egyik szerint a kinaiak ösei az Ég-isten palotáját 10 ezer helyiségből állónak képzelték el. A császár az Ég-isten földi fia. Ezért aztán 9999 és fél helyiséget épitettek a pekingi Téli Palotában, hiszen a császár nem lehetett hatalmasabb és méltóságosabb az Ég-istennél. A másik monda a Téli Palota hátsó részén a virágoskert melletti Qinan pavilon előtti hatalmas kővel foglalkozik, amelyre számos vizi és tengeri szörny, hal, teknősbéka, rák és más tengeri állat képét vésték. A pavilonban lakott Zhenwu Isten. Egyszer a Téli Palotában tüz támadt. Ekkor Zhenwu isten vezetésével a kőre vésett tengeri állatok eloltották a tüzet. Ez csak mese. A valóság azonban az, hogy a Téli Palotában négy olyan fal áll, amelyek elválasztják egymástól a faszerkezetü házakat. Kivülről háznak látszanak, de tömör falak, nincs bennük semmilyen helyiség. Nyilvánvalóan az volt a funkciójuk, hogy megvédjék a faszerkezetü házakat a tüztől. Emellett 308 óriási aranyzott bronzedény áll elszórtan a Palota területén, amelyekben mindig ? még télen is - vizet tároltak. Ilyenkor állandóan tüzet raktak az edények alá, nehogy befagyjon a viz.
A Téli Palota épületegyüttese a kinai dolgozó nép bölcsességének példája. Az épületek minden részéhez a szerkezethez, tetőhöz, falakhoz, gerendákhoz és oszlopokoz, sőt az ajtókhoz is egy-egy csodálatos ötlet, gondolat füződik. Például a Taihe Pavilon elé három szintü fehér márvány -lépcsőt épitettek, amely nemcsak monumentálisabbá tette a pavilont, hanem védi a nedvességtől is. A lépcső óriási talapzatába több mint 1000 vizlevezetőt épitettek bele, ezek nyilását a képzeletbeli sárkányok fejének formájára alakitották ki. Amikor esik az eső, a sárkányok fejéből lövell a viz. Igen festői kép.
A Pekingi Nyári Palota a legnagyobb császári palota a világon. Az irott feljegyzések szerint 100 ezer épitészmester és 1 millió robotos dolgozott az épitkezéseken. Az épitőanyagot az ország minden részéből hozták. A palotában van egy óriási szikla, amelyre hegyek, hullámzó tenger és uszó felhők, valamint 9 sárkány alakját vésték. A kővet több mint 100 kilométerről szállitották télen, mégpedig egy fellocsolt jeges uton vontatott hajóval. A hajót mintegy 10 ezer ember és ezer ló illetve öszvér huzta. A szállitás kereken egy hónapot vett igénybe.
|
|
|
