A Nyári Palota Peking központjától 15 kilométerre északnyugatra fekszik. Már 7-800 évvel ezelőtt látogatott kirándulóhely volt idillikus tája miatt. 1749-től a Qing-dinasztia császára, Qianlong az anyja születésnapját megünnepelendő nagy igyekezettel, és a kertészeti igényeknek megfelelően szabályoztatta és nagyobbá alakítatta az ott fekvő tavat, a tóból kikotort iszappal feltöltette a tó mellett fekvő dombot, mégpedig egy szélesre nyitott szárnyú denevér alakjában. A kínaiban a denevér szó hangalakja ugyanis hasonlít az áldás szóéhoz. A császár személyesen nevezte el ezt a feltöltött dombot a „hosszú élet" hegynek, a tavat pedig Kunmin-tónak. Az építkezések 10 évig tartottak. A 19. században a nyugati nagyhatalmak agressziós csapatai két ízben feldúlták a Nyári Palotát. De a Qing-dinasztia kormánya mindkét alkalommal felújította a palotát.

A palota összterülete közel 300 hektárt tesz ki. A nevezetesség három részből, a Hosszú élet hegyből, vagyis a Wanshou-hegyből, a Kunmin-tóból és a pavilon együttesekből áll. A tó a Nyári palota összterületének háromnegyedét teszi ki. A palotákban, pavilonokban, pagodákban, tornyokban és más épületekben összesen több mint 3000 helyiség található.

A Nyári Palota mint a császári udvar nyaraló palotája a régi kínai kertészeti értékek javát képviseli. A kínai kertészet hosszú múltra tekint vissza. A különböző dinasztiák tisztviselői és nemesei mind a természeti és az esztétikai szépségek harmóniáját kívánták megvalósítani palotáik építése során. A Nyári Palotában, a különböző országrészek kertészeti szépségeinek legjavát átvéve, a tó partján és a Hosszú élet hegyen a domborzatot felhasználva olyan épületeket építettek, amelyek nemcsak a császári paloták színpompás, monumentális építészeti stílusát képviselik, hanem a polgári lakóházak sajátos, ötletes jellemvonásait is. A Nyári Palotában az észak- és a dél-kínai tájak harmonikusan helyezkednek el egymás mellett.

Az épületegyüttesek itt ugyanúgy egy észak-déli irányú tengelyen állnak, mint a császári Téli Palotában. A tóparttól felfelé a tengely két oldalán a Hosszú élet hegy domborzatának összhangjában egymás után lépcsőzetesen emelkednek a díszkapuk, a pavilonok, a tornyok, a pagodák, egészen a Bölcsesség-szentélyig. A monumentális épületeket számos terebélyes ciprusfa veszi körül. A hegyoldalon fekvő buddhista pagoda a Nyári Palota szimbóluma. A nyolcsarkú, háromemeletes épület 41 méter magas, minden más itteni épületnél monumentálisabb.

A Kunmin-tavat a dél-kínai Hangzhou város környékén elterülő Xihu-tó mintájára ásták. A tó közepén egy hosszú gát kígyózik. Hat különböző stílusú kőhíd köti össze a gátszakaszokat. Köztük a 17 lyukú híd a legnagyobb, 8 méter széles, 150 méter hosszú. A híd korlátjaiba több mint 500 különböző alakú oroszlánt véstek be. A híd 17 ív alakú lyuka gyönyörűen tükröződik a tóban. Ez az egyik leglenyűgözőbb látványosság a palotában.

A Nyári Palotában több mint 100 látnivaló van. A több mint 700 méternyi Hosszú folyosó a világ leghosszabb kerti sétafolyosója. Minden gerendáját festményekkel díszítették. A festmények száma több mint 14 ezret tesz ki. A festmények tájakat, madarakat, halakat, legendákat, meséket, mítoszokat ábrázolnak. A galériának is nevezhető Hosszú folyosó kínai nemzeti kulturális hangulatban pompázik. A folyosó nyugati végénél a tóban egy kőhajó látható. Ez az egyetlen európai stílusú alkotás a Nyári Palotában. A 36 méter hosszú, kétemeletes kőhajó gyönyörűen van kivitelezve. Az eső a hajó négy sarkán a négy üreges oszlopon át a négy sárkány szájából folyik bele a tóba. A hegyoldalon a Felhő-pavilon bronzból van, 8 méter magas, 207 tonnás. Nincs párja a világon.

A Nyári Palotában a természeti és a kulturális értékek harmonikusan fonódnak össze egymással. A feudális társadalom császári és isteni hatalmának mindennél nagyobb fontosságát tükrözik. A Nyári Palota a kínai kertészet remekműve--hangzott a Világörökség Bizottság értékelése.