A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2004-11-23 15:53:28    
Wuyi hegy

CRI

Elragadó természeti szépségéről híres Kínában a délkeleti Wuyi-hegység, amelyben az üdülőkörzet két részre oszlik: a "látnivalók körzeté"-re és a "természetvédelmi rezervátumra".

A mintegy 60 négyzetkilométer kiterjedésű "látnivalók körzeté"-ben a festői látnivalókat "33-99" néven emlegetik. A "33" a Panqu hegységben a majdnem kilenc kilométer hosszú Jiuqu, vagyis a kilenc kanyarú patak. A "99" pedig a meredek esésű hegyoldalak közötti kilencvenkilenc szikla. A látnivalók legszebbjei a Jiuquxi pataknál koncentrálódnak. A patak vize teljesen átlátszó és tiszta, a hegység körül tekervényesen csörgedezik, így alakult ki az úgynevezett "A patak kanyarokkal tekereg a hegységnél, átkarolja a csúcsokat" látványosság. A Wuyi-hegységben a legismertebb hegycsúcsok és a meredek hegyoldalakon függő titokzatos koporsók mind-mind a patak mentén találhatók. A körzetben ráadásul van még a Song-dinasztia porcelánégető műhelyeinek maradványa, a Wuyi-pavilon, és más látnivalók, amelyek nagy értéket képviselnek.

A Wuyi-hegység természeti rezervátuma Délkelet-Kína legnagyobb kiterjedésű és legjobban megőrzött szubtrópusi esőerdő ökológiai rendszerének számít. A rezervátumban hegycsúcsok sorakoznak, búja őserdő található. Természeti, biológiai erőforrásokban is rendkívül gazdag a terület, amelyet az ENSZ az "Ember és Természet" elnevezésű védelmi körzetei közé sorolta.

A Wuyi-hegységnél nemcsak festői szép a természeti látvány, hanem hosszú történelmi múltja is lebilincseli a látogatókat. A legkorábbi kínai dinasztiák idején, a Xia, a Shang, és a Nyugati Han, valamint a Déli Song-dinasztiában többször is volt aranykora a hegység tájegységének. Említettük már a függő koporsókat, ezek az ősrégi Yue nemzetiség kultúrájának emlékét őrzik. Ők a holttestet koporsóba tették, majd a magasba függesztették. A jellegzetes ősi han falut is megtaláljuk ezen a tájon. A konfucianizmus egyik ága, a Song-dinasztia idején virágzó neokonfucianizmus kulturális időszaka pompás történelmi emlékeket hagyott az utókor számára a Wuyi-hegységnél.

A hegység székhelyét Wuyishan várost 1989 augusztusában hozták létre az idegenforgalom fejlesztése érdekében. A város nemcsak az elbűvölő látványosságoknak köszönhetően vált híressé, hanem Kínában számon tartják mint neves tea-, gabona-, és fatermelő körzetet is. A reform és nyitás politikájának bevezetése óta egyre-másra valósulnak meg jelentős fejlesztések a területen, így jelentős természetvédelmi övezet, kiemelt turisztikai körzet, üdülő és legmagasabb színvonalú légikikötő. Mostanra már Wuyishan város Fujian északi részének turisztikai, gazdasági és kulturális központjává vált.

A szájhagyomány szerint réges-régen a kínai nemzet egyik ősi elődje a Pengzu törzs tagjaival leutazott a délkeleti településre. Akkoriban éppen árvíz sújtotta a helységet, az emberek sokat szenvedtek tőle, nagy volt a szegénység. Pengzu két fia, Peng Wu és Peng Yi vezetésével az emberek újabb folyóágy ásásával leküzdötték az árvizet. Az általuk kiásott folyó a mostani Jiuqu-patak. A későbbi generációk a testvérek szolgálataira emlékezve Wuyinak kezdték nevezni az ottani hegységet. Pengzunak a Wuyi ura nevet adták, és a patak mellé a Wuyi-pavilont építették fel tiszteletére.

A történelmi-kulturális szempontból nevezetes hegység, a Wuyi Fujian tartomány északi peremétől húzódik le, s az állami turisztikai körzetként működtetett terület csak a hegylánc egyik része. Gazdasági szempontból a délkelet-kínai tengerparti övezet legkorábban hasznosított területeinek egyike. Már a csiszolt kőkorszak idején laktak itt az ősrégi Yue-nemzetiségiek. A Jiuqu-patakon tutajjal járva még a mai napig láthatók a csak erre a helyre jellemző függő koporsók a Yue-nemzetség temetkezési helyén.

A Wuyi-hegység szépsége egész Délkelet-Kínában jól ismert. A kínai császároknak is tetszett a hely, sok feliraton örökítették meg véleményüket, amelyeket később sziklákba is véstek. Az időszámításunk kezdete előtti 140-től 87-ig trónon lévő Han Wudi császár megbízottját küldötte a hegységhez, hogy áldásosztó szertartásokat rendezzenek a Wuyi urának tiszteletére. A 712 és 755 közötti időszakban uralkodott Tang Xuanzong császár személyesen jelölte ki a császárság nevezetes hegyeit, köztük a Wuyi-hegységet is. A 907-től 960-ig tartó "Öt Dinasztia" korszakában a Wuyi-hegységet a tengerparti övezet taoista kegyhelyeként a taoisták a 36 szent hegyük egyikének tartották.

Ugyanebben az időszakban a táj a konfucianizmus híveinek természetbeli tantermeként is funkcionált. A Song-dinasztia idején a neokonfucianizmus legnevesebb képviselője Zhu Xi itt tanította a tanítványait, s így alakult ki a filozófia egyik ága.

Érdekes a terület geológiai szempontból is: piros színű, kavicsos kőzetből álló csúcsok magasodnak a dombos tájegységben. Ezt a geomorfológiai formát "Danxiá"-nak nevezik. A mintegy 60 négyzetkilométer kiterjedésű körzetben vörösen villannak a metszett formájú hegyoldalak a napfényben, a csúcsok lábánál pedig zöld vizek folynak. A hegyi sziklák színesek, különböző alakzatokban alakultak ki, s szilárdan állnak a Jiuxi-patak útja mellett. A turisták a piros csúcsok és az átlátszó vizek között úgy érezhetik magukat, hogy tündérországba kerültek.

A Jiuqu-patak körzetében találhatóak a látványosságok közül a legcsodálatosabbak. A turisták számára mindenképpen ajánlható, hogy tutajon csorogjanak le a patakon. A kilenc kilométer hosszú vízi túrát a patak kanyarainak megfelelően kilenc szakaszra osztják. A vendégek a kilencedik kanyar kikötőjénél tutajra szállnak, és lehajóznak az első kanyarig. Útközben megtekintik a vízi csodákat, és meghallgatják a tutajosok meséit. Valóságos képzeletbeli ábrándvilágba kerülnek.

A Wuyinál található látnivalók körzetétől nyugatra 40 kilométerre fekszik a természeti rezervátum. A rezervátum összterülete 56 ezer hektár. Az itt található 2158 méteres Huanggang-hegy Délkelet-Kína legmagasabb csúcsa. A vidéknek gazdag az állat- és növényvilága, a biológusok a világon található biológiai társulások modelljének tekintik a helyet.

Az itt felsorolt természeti és kulturális jellegzetességei miatt az UNESCO az 1999 decemberében tartott konferenciáján a Wuyi-hegységet a Vegyes Világörökségek Listájára vette fel.