A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2004-11-24 10:42:14    
A sárkányölő mesterség

CRI
  Csuang Csou, a Hadakozó Államok korában a konfuciánus iskola mellett az egyik legnépszerűbb filozófiai ágat a Lao Ce iskola taoista tanitásait művelte. Miután ennek az iskolának ő volt az egyik legfontosabb képviselője, a későbbiek során már Lao-Csuang filozófiáról szoktak beszélni. Csuang Csou egyik művében tanitásai magyarázataként a következő esetet mesélte el.:

  Volt egy Csu Ping nevű fiatal ember, aki minden vagyonát és életének három évét arra áldozta, hogy elsajátitsa a sárkányölés mesterségét. Eltelt három év, s ő szentül hitte, hogy megtanulta ezt a párját ritkitó mesterséget. Sajnos azonban sárkánnyal sohasem volt alkalma találkozni, igy tehát gyakorlatilag ez a tudás olyan, mintha sosem sajátitotta volna el. A későbbiek során az emberek "Sárkányölő mesterség " kifejezéssel jellemezték az olyan embert, aki nagy tudású ugyan, de sem alkalma, sem lehetősége nincs tudását hasznositani. Tegyük fel, hogy van egy utópista, aki alaposan és részletesen kifejti elképzeléseit az ország kormányzásáról, de valóságban semmire sem jó a tudása. Ilyenkor azt mondjuk neki:

" Amit te tudsz, az tipikus sárkányölő mesterség ". Ez nagyon hasonlit ahhoz, amit a multkor " Papirstratéga " példával jellemeztünk.

  Csuang Csounak van egy másik epizódja is. Eszerint élt egy fiatal ember Yan királyságban. Egyszer elment a szomszédos állam, Csao királyság fővárosába, Handanba. A nagyvárosban élő lakosok finom viselkedése elszéditette ezt a fiatal embert, és még a handani emberek járását is példátlanul szépnek látta, s nagy igyekezettel utánozni kezdte. De végül nemcsak hogy nem tanulta meg a handani járást, hanem még a sajátját is elfelejtette, igy végül kénytelen volt térden csuszva, mászva hazamenni. Az idők során " a handani járást tanulja " kifejezéssel jelemezték az olyan embert, aki csak a tudomány külsőségeit, nem pedig a lényegét igyekszik megtanulni, és végül csak saját magának árt, hiszen még az a tudás is kicsuszik a kezéből, amelyet pedig valaha már elsajátitott. Közöttünk is vannak olyanok, aki külföldről hazatérve nagyképűen viselkednek, még beszédükben is szüntelenül idegen kifejezéseket használnak, csak hogy nagytudásúnak látszódjanak.

  Ám tudásuk hasznositása során nem veszik figyelembe a konkrét helyzetet, csak majmolják a külföldet és a külföldit. Az ilyen emberre mondják a kinaiak, hogy " Handanban tanult járni, " vagyis amit ő tanult, az bizony csak " sárkányölő mesterség ".