Régebben a guangdongi egy egyszerű, ritmusos és dallamos népzene volt. Később úgynevezett díszítő elemeket kapcsoltak hozzá, ami szebbé, elevenebbé, vidámabbá, tisztábbá tette a zeneszámok dallamát és ritmusát. A Mennydörgés derült időben című dal pedig ezen számok egyike. Ez a szám a szárazság által előidézett nehézségekkel küszködő emberek örömteli, vidám érzelmeit és hangulatát tükrözi. Most hallgassák meg ezt.  

A múlt század 20-as és 30-as éveiben a zeneszerzők és az előadóművészek némileg átdolgozták a guangdongi népzene számait. Megváltoztatták a zenedarabok előadására használt fő hangszert, a kínai hagyományos két húros hangszert, azaz az erhut. A korábban állati bélből készült húrokat acéllal helyettesítették. Ezért a hangszer hangja tisztább lett. Emellett más kínai hagyományos hangszereket is felhasználtak a számok előadására. Így sikerült gazdagítani a népzene kifejező képességét. Ebben az időszakban több kitűnő zenedarab is született. A Madarak hazarepülnek erdei fészkükbe című ezek közül az egyik, amely szép, tiszta dallamokkal azt ábrázolja, hogy alkonyatkor madarak százai csicsegve, csacsogva repülnek vissza erdei fészkükbe.

A múlt század ötvenes éveiben a zeneszerzők népzeneszámokat gyűjtöttek és dolgoztak át. Ennek során számos kiváló zenedarabot alkottak. A következőkben egy ebben az időszakban átdolgozott darabban gyönyörködhetnek, melynek címe a Korai tavasz a hegyvidéken. Ez a zeneszám azt jeleníti meg, hogy korán érkezik a szép tavasz Dél-Kínába, a zeneszerző agyondicséri a hegyvidéki tavaszt és népet.