"A kínai népi gyűlések rendszere a nyugati országokéhoz hasonlóan szintén a modern parlamentáris rendszer egyik formája. A kínai népi gyűlések rendszerét a néphatalom elvének alapján alakították ki, azaz a nép gyakorolja az államhatalmat. Másképpen kifejezve a nép az ország gazdája, a nép birtokolja a hatalmat. A parlamentet és a kormányt a nép választja. A nép különböző formában résztvesz az államügyek vitelében. A nyugati országokban ezt a parlamenti szuverenitás képviseli. A parlament a népet képviselve gyakorolja az államhatalmat."

Mi a különbség a kínai népi gyűlések rendszere és a nyugati parlamenti rendszer között- Cai Ding-jian szerint jelentős a különbség a szervezeti elvekben. A nyugati államhatalom szervezeti elve az államhatalom felosztása és az alá- és fölérendelés. Azaz a nyugati országokban a kormány, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás ellenőrzik egymást. A kínai népi gyűlések rendszere alatt az értendő, hogy a demokratikus centralizmus elvei alapján vezetik az országot, a kormányszerveket, a bíróságot és az ügyészségeket egyaránt a népi gyűlések választják és ellenőrzik. Erről igy szólt a professzor:

"A különböző szintű gyűléseket az állampolgárok választják, ellenőrzik. A gyűlések a néptömegeknek felelősek. A népi gyűlések választják a különböző szintű kormányzatokat, biróságokat és ügyészségeket. Ezek az állami szervek felelősek a népgyűléseknek és elfogadják ellenőrzésüket."

Minden 18. életévét betöltött állampolgár választásra jogosult és megválasztható. Az Országos Népi Gyűlés a tartományok, az autonóm területek és a hadsereg képviselőiből áll. Jelenleg járási és községi szinten közvetlenül választják meg a képviselőket. A felsőbb népi gyülések tagjait pedig közvetve választják. Az Országos Népi Gyűlés tagjai a tartományi szintű népi gyűlések tagjai közül kerülnek ki. Az Országos Népi Gyűlés mandátuma öt évre szól, minden évben egyszer ülésezik. Erről Cai Ding-jian professzor megállapitotta:

"Az éves ülésszakon a kormánybeszámoló, az állami költségvetésről szóló jelentés, a Legfelsőbb Ügyészség és Bíróság jelentése, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának munkájáról szóló beszámoló hangzik el. Minden gyűlés első ülésszakán megválasztják az állami szerveket és az állami vezetőket. Az ülésszakok során elfogadják, illetve módositják a törvényeket, jogszabályokat."

Emellett fontos határozatokat fogadnak el, például olyan létfontosságu kérdésekről, mint amilyen a Jangce-folyón a Három Szurdok-vizierőmü építése.

Két ülésszak között az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága gyakorolja a gyűlés jogkörét. A gyűlés mellett kilenc bizottság működik.

Az első Országos Népi Gyűlést 1954-ben választották. A jelenlegi, azaz a 10. Országos Népi Gyűlés a múlt évben alakult. Idén március 5.-14. között tartja éves ülésszakát, amelyen megvitatják a kormány beszámolóját, módosítják az alkotmányt és megtárgyalják a parasztság jövedelmének emelését.