A Qinhuai folyó régen Huaishui néven volt ismert. A legenda szerint Qinshihuangdi császár a Fangshan hegyet kettéhasította és a folyót Nankingbe irányította, ami a várost egyenlő arányban szelte ketté. A Qinhuai két folyamágra oszlik. A belső a legfontosabb része a városnak.

Nanking a történelem folyamán 11-szer volt Kína fővárosa, ezért soha nem hiányoztak innen a tudósok és az üzletemberek. Hatszáz-hétszáz évvel ezelőtt a városban a Fuzi templom környékén több magas rangú tisztviselő lakott. A Ming-dinasztia idején, vagyis hatszáz évvel ezelőtt a Fuzi templomban tették le a kötelező vizsgákat az állami tisztviselők. Akkoriban évente egyszer az ország minden sarkából idesereglettek a diákok, és ezen a környéken laktak. Itt töltötték el a legtöbb időt, hiszen itt voltak a legközelebb a vezető hivatalnokokhoz és néha arra is lehetőségük adódott, hogy hasznos információkra tegyenek szert a vizsgáikhoz. A Fuzi templom környékén ezért sok étterem, vendéglő és teaház volt, amelyek a diákokat szolgálták ki. Ezzel egy időben a bordélyházak is megjelentek. Több régi kínai költeményben fekete házaknak nevezték a bordélyházakat. Olvashatunk még a vízi mulatságokról is, mikor az evezők csobbanása tíz kilométerre is elhallatszott, a lampionok fényét ekkora távolságról is látni lehetett. Az énekesnők tarka hajói lassan szelték a hullámokat, és éjjel nappal hallatszott a hegedű hangja.

A történelmi változások miatt a Qinhuai folyó régi színes forgataga mára a múlté. 1985 után Jiangszu tartomány és Nanking város nagy összegeket fordított a folyami élet, illetve a látványosságok helyreállítására. Ennek köszönhetően a folyó újra népszerű turisztikai körzetté vált Kínában.

A körzet központja a Fuzi templom, valamint ide tartozik még a Qinhuai folyó, a folyón úszó turistahajók, a folyó menti pagodák és paloták, a Csanyuan park, a Bailu liget és a Zhonghua kapu.

A Fuzi konfuciánus templomban eleinte áldozatokat mutattak be Konfuciusz emlékére. A templomot a Qinhuai folyó északi partján 1034-ben kezdték építeni. Mára a Fuzi templom népi kultúrház lett. 1985-ben a templom környékét lezáró régi épületcsoportot is újjáépítették. A teaházakat, az éttermeket, valamint az üzleteket a Ming- és a Csing-dinasztiabeli építészeti stílus jellemzi. Az itt kínált hagyományos, népi ételek száma meghaladja a 200-at. A környéken minden évben búcsút is tartanak.

Ebben a negyedben található a Mingyuanlou nevű épület háromemeletes, négyzet alakú tömbje, amelynek minden oldalán ablakok találhatók. Korábban ebben az épületben vizsgáztak a diákok.

A Wuyi utca a Fuzi templomtól délre fekszik. A hagyomány szerint 1800 évvel ezelőtt itt állomásozott egy akkori fejedelemség királyának testőrsége. Wuyi fekete ruhát jelent. A név onnan ered, hogy a testőrség katonái mind fekete ruhát viseltek. Az utca a Qinhuai folyó mentén húzódik, ahol híres régi üzleti negyed volt, és sok herceg is lakott itt.

A Meixianglou épületben lakott Lixiangjun, aki egy híres opera főhőse, neves Qinhuai-kéjnő volt. A kéjnő alakját a szövegkönyv írója állítólag valós személyről formázta.

A Zhonghua kapu Nanking város déli kapuja volt a Ming-dinasztia idejében. Abban az időben Értékeket Gyűjtő Kapunak nevezték. Ez a kapubástya a legnagyobb a Nankingot védő bástyák közül, s Kína leghatalmasabb és legtökéletesebben fennmaradt várkapuja. Rendkívül fontos helyet foglal el a kínai építészet történetében. A kapubástyában 27 barlang található, melyek a katonák védelmét szolgálták.