A vak A Bing és erhu-zeneszámainak ismertetése

A délkelet-kínai Jiangsu tartományból származott A Bing 1893-ban született, 1950-ben halt meg. Édesapja taoista pap volt, aki sok hagyományos kínai hangszerhez értett. A Bing apjához hasonlóan taoista pap lett, és sok hangszeren játszott. A fiatal A Bing azonban szakított a taoizmus szigorú köletékeivel, és sok világi művésszel, közemberrel tartott kapcsolatot. 1929-ben igen fiatalon megvakult, a taoista papok kötetlen életmódja miatt kitaszították maguk közül, így A Bingre nehéz sors várt, kénytelen volt vándorművésznek állni. Kiváló művészetéért mindenütt szeretettel fogadták az emberek, különösen szülővárosában, Wuxiban. Szinte nem volt ember, aki ne ismerte volna a vak A Bingot. Nehéz életkörülményei, a nagy nélkülözések szilárd és szerény életfelfogásra és tulajdonságra edzették. A fent említett két szerzeménye híven mutatja be A Bing nemes jellemvonásait.

Feljegyzések szerint A Bing egy alkalommal elmondta, hogy a "Fenyősuhogás" szerzésekor a következő történelmi eseményt vette témául: a XI. Században, a tehát a Song-dinasztiában a Kínába betörő Jin Wuchu idegen hadvezér menekülve a bátor Yue Fei kínai parasztfelkelő hadserege elől, út közben megpihent Wuxiban, egy nagy fenyfő alatt. Felelmében a falevél suhogását Yue Fei katonái csatakiáltásának vélte. A zenemű elemzésekor nem találjuk az említett történelmi eseményt. Azonban ha figyelembe veszük, hogy a szerzemény keletkezésének ideje egybeesett azokkal a nehéz időkkel, amikor idegen agresszorok kényszerítették akaratukat a kínai nemzetre, akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy a szerző történelmi eseménnyel akarja hazafias mondanivalóját illutsztrálni e zeneművében. A viszontagságos életű zenész gerincességét és elvhűségét érezhetjük darabját hallgatva.

A vak A Bing "Holdfény az Erquan forrásnál" című erhu-száma

A "Holdfény az Erquan forrásnál" című erhu-szám a vak A Bing legfontosabb szerzeménye volt. Erquan nevezetes szépségű táj Wuxiban. Amikor A Bing ezt a számát szerezte, már hosszú ideje vak volt, azért csak emlékezetéből énekli meg a táj szépségét, és meséli el keserű életútját. A zenéjéből az emberek bizonyára érezhetik a művész keservét és felháborodását.

A kínai klasszikus zene remekei

Három guangdongi zenekari szám ismertetése

A három guangdongi zenekari száma a kínai klasszikus zene remekei. A XX. század 20-as éveiben polgárjogot nyert guangdongi zene a klasszikus kínai zene egyik válfajta, egzotikus hangulatával és közérthetőségével meglehetősen gyorsan elterjedt az egész országban.

Az "Őszi holdfény a Nyugati-tó tükrében" című mű lírai költeménybe is beillő darab, amely kellemes dallamokkal nyugodt hangulatot teremt, ugyakkor a színpompás dél-kínai táj szépségét is elénk tárja.

A "Kettős bánat" című zenemű alapmeséje a következő: A Mennyei Szövőlány, a Mennyei Császár leánya beleszeretett egy földi pásztorlegénybe. A szerelmükbe azonban beavatkozott a Mennyei Császár, aki visszarendelte lányát a mennyei birodalomba.