Az "Őszi holdfény a han palota fölött" című erhu-szóló ismertetése

A szám az egykori kínai feudális társadalom asszonyainak bánatát és keservét ábrázolja.

A rendkívül hosszú feudális társadalomban a kínai nőknek különösen nehéz sorsuk volt. Társadalmi helyzetük igen alacsony volt. A császár, a birodalom mindenható uralkodója szép lányok százait, ezreit választotta magának udvari hölgynek vagy éppenséggel ágyasnak. Azonban előfordult, hogy életükben egyszer sem találkozhattak a császárral, és magányosan élték le életüket az udvar eldugott helyein, vagy fizikai munkát végeztek öregségükig.

A most hallható erhu, kéthúros hangszeres mű ezeknek az elfelejtett lányoknak-asszonyoknak a szomorú, bánatos érzéseit eleveníti meg a zene nyelvén.

A határvidéki melódiák című pipa-hangszeres szóló ismertetése

E pipa-hangszeres szóló az egykori kínai feudális társadalom asszonyainak bánatát és keservét ábrázolja egy Kínában közismert történeti esemény elmesélésével. Az időszámítás kezdete előtti 33-ban az újjonan létrejött Han-dinasztia uralkodója minden áron meg akarta szilárdítani uralmát, ezért elfogadta a hun fejelem hazássági ajánlatát és Wang Zhaojün szépséges udvari hölgyet saját kérésére a hunok földjére küldte fejedelemasszonynak. Sok tekintetben Wang Zhaojünnek köszönhető, hogy évtizedes békés viszony alakult ki Kína és a Hun fejedelemség között. Ám a honvágy állandóan gyötörte a han származású asszonyt, aki szomorú melódiákban fejezte ki hazája iránti érzelmeit és magányosságát. Sok zenetörténeti írás azt állítja, hogy maga Wang Zhaojün szerzeménye ez a pipa-hangszeres mű, és habár tudományosan ez nem hitelesíthető, az egyszerű emberek szívesen hisznek benne.

A kínai irodalomban számtalan költeményt alkottak az önfeláldozó, tündérszép Wang Zhaojünről, ki-ki a saját megítélése, gondolatai alaján. Ugyanakkor nem egy vers született erről a zeneműről is, amelyek egyetértenek abban, hogy ennek a szerzeménynek minden akkordja mélységes érzelmet fejez ki, és hatalmas művészi erőt sugároz.