Cai Wenji a Keleti Han dinasztia korában, a második század végén és a harmadik elején élt. Apja csodálatos irodalmár volt, nagyon értett a zenéhez és a kínai kalligráfiához. Cai Wenji már gyermekkorában irodalmi és zeneművészeti ismereteket tanult apjától. Nagyon jól tudta szóban kifejezni magát. Jól értett a zenéhez akárcsak az édesapja. Feljegyzések szerint Cao Wenji gyermekkorában egyszer édesapja a Guqin elnevezésű húros pengetőhangszeren zenélt. Közben váratlanul elszakadt egy húr. A kislány megállapította, hogy a hangszer második húrja szakadt el. Az apa azt hitte, hogy csak véletlenül tudta megmondani lánya, hogy melyik húr szakadt el. A további zenélés során az apa szándékosan egy újabb húrt szakított el. A lány megint pontosan kitalálta a húr sorrendjét. Ez mutatta Cai Wenji zenei tehetségét.
Rendkívül kanyargós volt az életútja. Gyermekkorában kénytelen volt apjával együtt távolabbi vidékre menni 12 évre, hiszen az apja politikai okok miatt üldözött és száműzött lett az uralkodóházban. 16 éves korában férjhez ment. Szerencsétlenül járt, hiszen a férje igen fiatalon meghalt. Kénytelen volt szüleivel együtt élni. Később édesapja börtönben halt meg. Cai Wenji magára maradt. Akkor a hadurak hatalmi harcot vívtak egymás ellen. Az ország északi részében élt hunok ezt az alkalmat megragadva támadásokat indítottak az ország déli részei ellen. Ennek során Cai Wenjit a hunok területére deportálták. A hunok királya kiszemelte és feleségül vette őt. Ott két fia született.
12 év múlva édesapja, Cai Yong barátja, Cao Cao hatalomra jutott és miniszterelnök lett a Keleti Han dinasztia kormányában. Cao Cao is egy irodalmár volt, nagyon csodálta Cai Wenji irodalmi tehetségét és nagy összegek ellenében hazahoztatta a Keleti Han dinasztiába. De a két fia a hunoknál maradt.
Cai Wenji a kormányfő közvetítésével a Dong Jinak nevezett tisztviselőhöz ment feleségül. Házasságuk elején az asszony nem szerette férjét. Később súlyos bűncselekményei miatt halálra ítélték férjét. Cai Wenji személyesen jelent meg a Cao Cao miniszterelnök által tartott bírósági tárgyaláson és nagy igyekezettel védte férjét. A tárgyalásokon jól tudta kifejezni magát, mégpedig fájdalmas hangon. Az általa felsorolt ellenérvek ésszerűek voltak, amelyek meghatották a jelenlévőket. Ilyen körülmények között Cao Cao kormányfő azonnal érvénytelenítette a férje ellen hozott halálos ítéletet. Ezáltal Dong Ji megváltoztatta eddigi magatartását felesége irányában. Attól kezdve a házaspár jól élt együtt.
Cao Cao nagyon szerette édesapjának irodalmi műveit. Ámde sok alkotása tönkrement a háborúk során. Cai Wenji asszony emlékezetéből több mint 400 kötetet másolt le apjának alkotásaiból. Ezeket a köteteket mind ajándékba adta a kormányfőnek, aki sokat hasonlított össze ezekből a kötetekből a Cai Wenji apjától ajándékba kapott alkotások eredeti példányaival. De alig talált hibát. Cai Yong irodalmi műveiből főleg azok maradtak ránk, amelyeket a lánya, Cai Wenji emlékezetből lemásolt.
Cai Wenji irodalmi művei közül a Hujia-hangszermű 18 tételben és a Panasz című vers a legjelentősebb, amelyek saját szenvedéseit és keserűségét ábrázolják.
A Hujia-hangszermű 18 tételben 18 oratóriumból áll, amelyeket a húros pengetőhangszer kísér, de bennük a Hujia elnevezésű hun fúvós hangszer elemei is megtalálhatóak. Főleg az alkotó panaszait, fájdalmait, nyugtalan életét szemléltetik. A Hujia-hangszermű az ókori Kína legjelentősebb zeneműveinek egyikének nyilvánították. A Panasz című vers az első önéletrajzi stílusú elbeszélő költemény a kínai költészet történetében. A vers Cai Wenji életének első szakaszában történt szenvedéseit meséli el.
|