A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2006-02-08 21:18:08    
Postabontó 2006. február 8.

CRI
Jó estét kívánok kedves hallgatóink, a Postabontó mikrofonjánál Ilona köszönti Önöket. Véget ért a hagyományos kínai ünnep, a tavaszünnep aranyhete. Hatalmas petárdázásokkal emlékeztek meg honfitársaim ? és persze én is ? a holdújév érkezésére és első napjaira. Mint biztosan sokan tudják, az elmúlt 12 esztendőben Kína nagyvárosainak belső területeiben tilos volt durrogtatni. A múlt esztendő őszén azonban feloldották ezt a korlátozást, és ismét engedélyezték a petárdázást, és ami ennél is fontosabb, a tűzijátékok használatát. Az óév utolsó óráiban csodálatosra festette az eget a sok-sok színes fénycsóva, olyan volt az a pár óra, mint Magyarországon az augusztus 20-i tűzijáték. Csakhogy nálunk nem egy helyen lőtték fel a sok-sok tűzgolyót. Lenyűgöző látvány volt. Természetesen a legjobban a fiatalok élvezték a durrogtatást, de sok-sok felnőtt is elbandukolt a fővárosban átmenetileg kialakított több ezer boltba, ahol beszerezhette a neki legjobban tetsző tűzijátékokat. A készlet és az ötletek kifogyhatatlannak tűntek.

Önök közül biztosan sokan tudják, hogy a petárdázás és a tűzijátékozás szokása igen régi hagyományra tekint vissza országunkban, évezredekkel ezelőtt összekapcsolódott már a tavaszünneppel. Az egyik legenda szerint az ókorban egy rendkívül veszélyes szörny, név szerint Nian minden év utolsó napján házról házra járt, hogy megegye az embereket. De egyszer egy faluban találkozott két fiúval, akik azon versengtek, hogy ki pattogtatja hangosabban ostorát. Nian az ostordurranások elől elmenekült. Ebből alakult ki az a szokás, hogy az emberek ilyentájt hatalmas lármát csapnak, amire a legjobb módszer a tűzijátékok durrogtatása.

Nagyon kíváncsi lennék, hogy Önök mit hallottak a tavaszünnepről odahaza? Esetleg találkoztak Magyarországon ünneplő kínai honfitársaimmal? Kérem írják meg nekünk, hogyan töltötték a holdújév utolsó és első napját. Az ötletet egyik kedves hallgatónk, az Ausztráliában letelepedett Kurucz János adta, aki megelőzve a kérést egy képeslapon a következőket írta: „Boldog új évet kívánok a szerkesztőség minden tagjának! A rádióműsort örömmel hallgattam és néztem a CCTV9-et az elmúlt napokban." János ezenkívül azt is megemlíti a lapon, hogy nagyon tetszenek neki a pekingi olimpia kabalafigurái, amelyeket nem is olyan régen mutattak be.

Gaál Tibortól a következő levelet kaptuk ? idézet következik: „Boldog holdújévet kívánok a szerkesztőség minden munkatársának és szeretteiteknek. Remélem, jól töltöttétek az ünnepeket, sokat pihentetek. Az ünnepi műsorotokat informatívnak, érdekesnek találom. Kiválóan sikerült az ünnep hangulatát érzékeltetni. A tűzijátékkal foglalkozó tudósítás igazán jól körüljárta a tűzijáték körüli vitát, ismertette a felek álláspontját. A hat éves gyermek megszólaltatása a tudósításnak különös bájt kölcsönzött. A többi műsor színvonala sem maradt el ettől, így igazán tartalmas, szép ünnepi hangulatot árasztottatok felénk az éterből? Megkaptam a „Híd" című újságot, de még nem olvastam, mert Magyarlakon van. A jövő héten bátyám hazamegy a szüleimhez és elhozza nekem. Kíváncsi vagyok az új számra!" ? írta nekünk Tibi, aki szintén megelőzte kérésem, és arról írt nekünk, hogy ő hogyan élte meg a legfontosabb hagyományos ünnepünket. Higyjék el, nagyon érdekesek számunkra az Önök élményei, pláne akkor, amikor ilyen jeles alkalomról van szó!

Ezzel mai műsorunk végéhez értünk. A műsorvezetőt, Ilonát hallották. Köszönöm a figyelmüket, a viszonthallásra!