Magyarországon három felsőoktatási intézményben tanítanak kínait ? az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) külkereskedelmi karán. Ezekből az intézményekből érkeznek évente Kínába a kínai kultúrához és a nyelvhez vonzódó diákok. Minden évben körülbelül tíz-tizenkét szerencsés vehet részt az egyéves kínai részképzésben. Többnyire minden diák élni szokott ezzel a lehetőséggel az egyetemi képzés során. A diákok többsége az első- vagy a másodév után használja ki ezt a lehetőséget. Sajnálatos módon az egyéves részképzés után nem sok lehetőség van visszajutni Kínába. Létezik egy diploma utáni féléves részképzés és egy a kínai állam által finanszírozott ugyancsak féléves nyelvkurzus azok számára, akik Magyarországon kitűnően írták meg a középfokú kínai nyelvvizsgát (HSK).
A kínai diákok egyöntetű beszámolói szerint az, az egy év volt a legboldogabb életükben, amelyet Kínában, álmaik országában tölthettek el. A kínai szakosok többsége a későbbiekben kínai vállalkozásoknak dolgozik, de emellett vannak olyanok is, akik a tudomány területén helyezkednek el.
Magyarországon tapasztalataim szerint most kezd letisztulni a kínai nyelvoktatás. A diákok viszonylag modern tankönyvekből tanulnak. Bár, ezek a tankönyvek is az angolul jól tudók számára jelentenek nagy segítséget. Véleményem szerint, nagy szükség lenne egy igen jól, magyar szakember által megírt kínai nyelvtankönyvre is. Hiszen a magyar nyelv szerkezete jelentősen eltér minden más nyelvtől.
A kínai egyéves nyelvi részképzésen részt vevő tanulók ugyancsak szembenézhetnek ugyanazzal a nyelvtanulási problémákkal, mint otthon. A tankönyvek nagytöbbségében maximum a szószedetben lévő szavakat fordítják le angolra, de sajnos, ezt a szószedetet nemigen láthatta angol nyelvű lektor. Sokszor előfordul, hogy bizonyos mondatokat egyáltalán nem tudunk értelmezni. Így ezek egyáltalán nem épülnek be a nyelvtudásunkba. Sokszor fogalmunk sincs, hogyan kellene bizonyos nyelvtani szerkezeteket használni. Sajnos, sokszor a mindennapi életben használhatatlan kifejezéseket kell elsajátítanunk a vizsgákra. A leghasznosabb időtöltés a tévénézés, és a beszélgetés a kínai barátokkal.
Még egyszer utoljára szeretném hangsúlyozni, hogy az egyéves részképzés egyáltalán nem elég elsajátítani a kínai nyelvet, azaz a televíziókban és a rádiókban kötelezően használt irodalmi kínait, a putonghuát. Azoknak, akiknek mégis sikerül megtanulnia kínaiul az sem tud bárkivel szót érteni Kínában, mivel mindössze a lakosság 53 százaléka érti ezt a mandarin nyelvjárásból kifejlesztett nyelvet. A többi 47 százalékhoz bátran szóljunk magyarul, megértik, - számtalanszor kipróbáltuk.
|