Az ujgur nemzetiség zömében a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen él, ezen a területen haladt keresztül a han-korban (időszámításunk előtti 206-25 között) a Selyem út. A történetírásokban megjegyzik, hogy a Selyem út előmozdította a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat a kelet és a nyugat között. Az orvoslás sem képezhet kivételt, így a Közép-Ázsiában lévő Xinjiangban az ujgur orvoslás is a saját hagyományos medicinái mellé felvette a keleti és a nyugati orvoslás elemeit és így egy sajátos ujgur orvoslási rendszer alakult ki.

Az ujgur orvoslás jelentős részét adja a hagyományos kínai orvoslásnak. Az állami gyógyszerészeti jegyzékben 202 ujgur eredetű orvosságot tartanak nyilván, ebből 115 alapanyag, és 87 kész orvosság. Xinjiang a világ négy hosszú életű vidékének egyike, itt vannak havas hegyek, sivatagi tájak, sztyepék, oázisok, ezért igen gazdag az ujgur patika.

Az ujgur orvosságok és gyógykezelési szokások

Az adatok szerint az Ujgur Autonóm Terület több mint 600 gyógyszernek ad otthont, ebből 360 igen gyakran használt, 160 helyi termésű, amely az ujgur orvosságok 27 %-át adja.

Más nemzetiségekhez képest az ujgur orvosságok között magasabb arányt képviselnek az illanóanyagú gyógyszerek, például a pézsma, az ámra az orgona. Rajtuk kívül igénybe veszik az igen nagyhatású mérgező anyagokat is, például a beléndek, a maszlag és a farkasmaszlag magvakat.