Hu Tianwei faluvezető-helyettes Guajiayu faluban, Peking nyugati peremkerületének Pinggu hegyes vidékén, ahova 2005 nyarán kertészeti főiskolai tanulmánya befejezte után érkezett. Hogy miért választotta ezt a munkát, a fiatalember elmagyarázta: ő sok tennivalót látott itt.

"Fejlett az idegenforgalom a faluban. A szakmámat tudom hasznosítani és kamatoztatni."

Egyre több végzett egyetemista keres, illetve talál munkát falun. Róluk pontos statisztika nem áll rendelkezésre, de példaként tudjuk hozni a Henen tartománybeli Pingtingshan várost, ahol 3000 egyetemista faluvezető van.

Wang Dewen, a Társadalomtudományi Akadémia demográfiai kutatóintézetének vezetőmunkatársa így elemezte a jelenséget: "A mezőgazdaság fejlesztésére több szakképzett egyetemistára van szükség, miközben a felsőoktatásban is gyarapodott a diákság száma."

Hogyan tudják hasznosítani tudásukat az egyetemisták falun? Megint példaként hozzuk Hu Tianweit, aki mindjárt az első hónapokban komputerkezelésre tanította a falubeli parasztokat, és honlapot nyitott a falu idegenforgalmi munkájáról.

Hu Tianwei munkájáról elismeréssel nyilatkozott Zhang Chao faluvezető: "Szorgalmas és talpraesett fiatalember. Ilyenek segítségre van szükségünk a falun minden szempontból."

A nemrégen végzett felmérés szerint az agrártudományi egyetemek, főiskolák falun letelepedett növendékeinek több mint 80%-a, akik rendszerint vezető posztot kaptak falun, nem bánták meg választásukat.

Guajiayutól 30 kilométerre Bolitai falun pedig Song Xiaona végzett egyetemista lány vállalta a falutanács alelnöki posztját, ő Huhoz hasonlóan idegenforgalmi munkát végzett, korszerű agrártudományi ismereteivel segítette a parasztokat, baromfitenyészetre, konyha- és dísznövénytermesztésre tanította őket. Fan Defu falubeli paraszt örömmel nyilatkozott: "Xiaona szervezésében házi szállóm 2005 szeptemberétől fogad vendéget, voltak angol, dél-koreai és tajvani turisták, de belvárosi pekingiek is. Az ebből származott jövedelem jóval meghaladta a mezőgazdasági munkáét."

Tény, hogy az egyetemisták ezzel munkát kapnak a falun, de elsősorban a helybeli parasztok örülnek a legjobban, ha végzett egyetemisták jönnek hozzájuk. Tőlük megtanulják a korszerű szakmai ismereteket. Egy henanbeli falucskában a korszerű trágyázás egy év múltán minden hektárnyi zöldségtelepen 1500 jünnal hozott többet.

Az egyetemisták szakmai tudást, és vele anyagi jövedelmet hoztak. Hat a helyzet alakulására, hogy a kínai kormány kedvező agrárpolitikát vezetett be az egyetemisták falunsi elhelyezkedéséről. Hacsak Pekinget vesszük példának, a városi tanács tervbe vette, hogy 2006-tól három év alatt a város peremkerületein mind a négyezer falu élére egyetemista alelnököt küld, ami remélhetőleg szép jövőt hoz.