A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2006-10-12 19:48:10    
Kínai filozófia egy szebb világért - Zhu Xi tanai

CRI
A konfucianizmus volt a vezető filozófiai irányzat az ókori Kínában. A több mint 2000 esztendős konfucianizmus megteremtője Konfuciusz és Zhu Xi volt. A Kulturális Híradó mai számában Zhu Xiről hallhatnak.

Zhu Xi 1130. és 1200. között élt. Az ókori Kínában Konfuciusz után a második legnagyobb filozófus és pedagógus volt. Értelmiségi családból származott. Gyermekkorától szigorúan a konfucianizmus tanai szerint nevelték. Apja korai halála után anyjával együtt elhagyta szülőföldjét, Jiangxi tartományt, és Fujian tartományban élő rokonaihoz költözött, ahol folytatta a konfucianizmus tanainak elsajátítását.

Zhu Xi 19 éves korában részt vett a Ke Ju Kao Shi elnevezésű állami vizsgán, amit kiváló eredménnyel tett le, és ezzel állami tisztséget szerzett, melynek révén bekerült az állami tisztviselők körébe is. Az ezt követő több mint 40 év során több ízben vállalt helyi állami tisztséget, azonban életének legnagyobb részében olyan tisztviselő maradt, aki úgy kapott ellátmányt az államtól, hogy senki sem kötelezte őt konkrét feladatok elvégzésére. Ezt a lehetőséget kihasználva sok kutatómunkát végzett, és sokat írt, emellett iskolai tanítást is vállalt. A filozófia terén elért eredményeihez képest elhanyagolható politikai szerepvállalása.

Zhu Xi legnagyobb vívmánya, hogy megteremtette a Lixue elnevezésű filozófiai irányzatot. A Lixue a XII. század utáni kínai filozófia egyik fontos iskolája, a konfucianizmus tovább gondolása, ezért az új konfucianizmusnak is szokták nevezni.

A konfucianizmust az időszámítás kezdete előtti V. században Kong Ce, azaz Konfuciusz alapította. Több mint 1000 éves fejlődése után azonban hanyatlásnak indult. Különösen a buddhizmus kínai elterjedése után a különböző dinasztiák saját érdekeinknek megfelelően támogatták vagy a buddhizmust vagy a taoizmust, ami a konfucianizmus háttérbe szorulásához vezetett. A hétköznapi emberek pedig keverték a konfucianizmust, a buddhizmust és a taoizmust, és csak néhány tudós őrizte meg tanait. Ezért a XI. század elején a konfucianizmus hívei, a két testvér Cheng Jin és Cheng Yi a kor kívánalmainak megfelelően módosították az irányzat hagyományos tanait.

Zhu Xi az elődök hagyományainak átörökítésével, a konfucianizmus, a buddhizmus és a taoizmus összekapcsolásával olyan ideológia rendszert teremtett, amely a természet, a társadalom és az esztétika egységét vallja. Az utódok a „Zhu Zi Xue"-nek nevezték el ezt a filozófiai irányzatot. Tanítása szerint a világűrben minden dolog „Li"-ből és „Qi"-ből tevődik össze. A „Qi" olyan anyag, amely minden dolog alapja, a „Li" pedig a dolgok lényege és törvénye. A való világban a „Li" és a „Qi" elválaszthatatlan egymástól. Lényegében a „Li" megelőzi a „Qi"-t, ez az objektív idealizmus. Ezen kívül még számos tömör filozófiai fogalmat vezetett be.

Zhu Xi egy másik nagy vívmánya, hogy rendszeresítette a konfucianizmus klasszikus műveit, melyeket saját filozófiai meggyőződésének megfelelő új magyarázatokkal egészített ki. Az új magyarázatait tartalmazó Si Shu Ji Zhu című könyv kötelező olvasmány lett a következő generáció számára.

Zhu Xi rendkívül szorgalmas tudós és pedagógus volt. Ideje nagy részét tanítással, és könyvek írásával töltötte. Hosszú időn át egyszerre több akadémián is tanított, és gyakran több százan hallgatták az előadásait. Oktatási módszere és felfogása nagy hatással volt a kínai oktatásra, s majdnem minden akadémián bevezették. Élete során számos könyvet írt. A filozófiai művek mellett irodalmi, természettudományos és egyéb könyvei születtek, például csak versekből több mint 1200 maradt ránk.

Zhu Xi tudományos vívmányai nagy hatással voltak a kelet-ázsiai országokra. Amíg élt nem sokra becsülték tanítását, de halála után 30 évvel az egykori legmagasabb rangú uralkodó nagy tiszteletben részesítette őt és a Lixue filozófiai irányzatot. A XX. századot megelőző több mint 700 évben Zhu Xi tanai számítottak a hivatalos államideológiának. A XIII. században Koreában és Japánban is meghonosodott a zhuzi nevű filozófiai irányzat, és még egy jó ideig ez is maradt a hivatalos államideológia mindkét országban. A XVIII. század óta az európai és az amerikai tudósok is tanulmányozzák Zhu Xi filozófiai irányzatát, és hasznos elemeket emelnek ki belőle, hogy egy még szebb világban élhessünk.