„Gyógyszereink nem voltak, legföljebb annyit tehettünk, hogy sós vízzel mostuk a sebet, de Zhou nem a seb által okozott fájdalom, hanem a magas láz miatt szenvedett" - mesélte Liu Jiangping, Zhou egykori személyes testőre.

Liu Jiangping, Csou Enlaj egykori személyes testőre

Zhou Enlai tisztában volt a helyzet komolyságával, és lebeszélte testőrtőrét arról, hogy gyógyszert keressen számára, mondván, „A sebesült katonáknak nagyobb szükségük van gyógyszerre. Nem engedem, hogy miattam zaklasd őket.„

Már késő este volt, amikor a következő helyen, ahol tábort vertek, Liu Jiangping egy közeli aprócska faluba sietett, és szerezett néhány tabletta lázcsillapítót és 10 deka gombát. Az egész „hosszú menetelés" alatt Zhou Enlai csak ennyi orvosságot kapott.

Csakhogy a magas láz nem akart csökkeni, és többnyire eszméletlenül feküdt, amikor pedig eszméleténél volt, ragaszkodott hozzá, hogy gyalogoljon. Csak Szecsuán tartomány határánál, a hóborította hegyen történő átkeléskor engedte, hogy újra hordágyon vigyék.

A 90 éves Liu Jiangping sóhajtott egyet, és a következőket mondta: „A ma élő emberek számára nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen magas rangú vezető képes volt a nehéz körülmények ellenére is kitartani. A közkatonától a legmagasabb vezetőkig mindenki azonos elbánásban részesült, és hasonló nehézségekkel kellett megküzdjönek. A mocsaras sztyepéhez érve testőre egy kis rizskását szerzett neki, de Zhou határozottan elutasította, mondván, „Tudod-e, mit esznek a katonák?„

Csou Enlaj volt miniszterelnök

„Természetesen tudom: fahéjat és füvet, de te segítesz Mao Cetungnak, és részt veszel az egész hadsereg irányításában, ezért egy kis csésze kását el kell fogadnod" - válaszolta Liu Jiangping.

„Nem fogadhatom el, Liu. A forradalmi hadseregben mindenkivel egyformán kell bánni." Zhou végül mégsem evett a kásából.

Amikor a hadsereg Gansu tartomány területére érkezett, már ősz volt és a gyümölcsök is mind megértek. Egy körteerdő mellett haladt el a hadsereg, ahol az ágak tele voltak gyümölccsel. Liu Jiangping látta, hogy a beteg Zhou Enlai ceruzával a kezében egy szalmazsáknak támaszkodva tanulmányozta a térképet, és egyetlen körtét sem szedett le a fáról.

Másnap a katonák engedélyt kértek, hogy szedhessenek a körtéből. Ám a helyi lakosok a Kuomintang rosszindulatú propagandájától félve, nem mertek ellent mondani, és csak annyit mondtak: „Vegyenek belőle nyugodtan!"

 Csou Enlaj Saan'xi tartomány északi részén volt a "hosszú menetelés" közben

Végül egyetlen vörös katona sem kóstolhatta meg a körtét, és szó nélkül haladtak el a körteerdő mellett.