|
Miért és hogyan alakult ki a kínai civilizációnak, és azon belül a filozófiának a maga sajátos arculata? Miért Kínában született meg a konfucianizmus, és nem Görögországban? Ezek a kínai földrajzi környezettel és az ókori gazdasággal függnek össze. A következőkben megpróbálom felvázolni azt a földrajzi és gazdasági közeget, amelyben a kínaiak élnek.
Kína szárazföldi ország. Az ókori kínaiak számára szülőföldjük egyet jelentett az egész világgal. A kínai nyelvben két olyan kifejezés van, amelynek a jelentése "világ". Az egyik az "égalatti" vagyis minden, ami az Ég alatt van, a másik a "négy tenger között". A tengeri népeknél, például a görögöknél elképzelhetetlen lenne, hogy a két kifejezés egymás szinonimája legyen. Nem volt azonban véletlen, hogy a kínai nyelvben éppen ezek a fogalmak honosodtak meg.
Konfuciusz korától egészen a XIX. század végéig egyetlen kínai gondolkodó sem tapasztalta meg a nyílt tengeren való utazás élményét. Az ókori kínai és görög gondolkodók egészen más földrajzi környezetben éltek, s ennek megfelelően a két kultúra gazdasági háttere is teljesen különböző volt. Mivel Kína szárazföldi ország, az ott lakóknak a mezőgazdaságból kell élniük. Egy agrárországban a gazdaság elsődleges forrása a termőföld, ezért a kínai történelemben a társadalmi és gazdasági gondolkodásnak, illetve a politikának mindig is központi kérdése volt a föld hasznosítása és elosztása.
A görögök életében a hajózás központi szerepet játszott, városállamaik a kereskedelemnek köszönhették virágzásukat. Az itt élők jórészt kereskedelemmel foglalkoztak. A kereskedők mindenekelőtt absztrakt számokkal dolgoztak az adásvétel során, s csak utána a konkrét dolgokkal, amelyeket később, a számok tükrében azonnal azonosítani tudtak. A görög gondolkodók ezért szembesültek ismeretelméleti problémákkal, műveik nyelvezete pedig ennek következtében olyan szabatos.
A Beszélgetések és mondásokban Konfuciusz azt mondja: ?aki birtokában van a tudásnak, az a vízben leli örömét. Aki birtokában van az emberségnek, az a hegyben leli örömét. A tudás birtokában lenni: mozgás; az emberség birtokában lenni: nyugalom. A tudás birtokában levő boldogan él, az emberség birtokában levő pedig hosszú életet él."
A hajós népek a megszorítással, hogy a romlott és uralkodójához hűtlen jelzők helyett ügyesnek és intelligensnek nevezzük őket. Némileg megváltoztatva Konfuciusz szavait, azt mondhatjuk, hogy a tengeri népek a "tudók", míg a szárazföldiek az "emberségesek". A tudás birtokában lenni: mozgás; az emberség birtokában lenni: nyugalom. A tudás birtokában levő boldogan él, az emberség birtokában levő pedig hosszú életet él.
|
