Könnyezve ruhát ajánlott fel a rászorulóknak a Wujiang-folyó partján

1934 végén a Xiangjiang-folyó-nál vivott véres küzdelmek során a központi Vörös Hadsereg derékhadának fele elveszett.Kritikus helyzetben Mao Ce-tung vezetésével a Vörös Hadsereg csapatai megtámadták az ellenség sebezhető pontjait és tovább előre vonultak a délnyugat-kínai Guizhou tartomány felé, ahol az ellenséges fegyveres erők viszonylag gyengék voltak.

A tartomány hegyvidékein az emberek nagyon szegények voltak. Itt Jianhe járásban a Wujiang-folyó déli partján egy út mellett az emberek látták, hogy egy rongyos vékony ruhában téli hidegben haldokló több mint 60 éves asszony feküdt az út szélén unokájával. A katonák tülekedtek az asszonyhoz. Mao Ce-tung is ment a katonák közé és megkérdezte: mi történt? Egy katona igy megválaszolta: az idős asszony mondta: "a földbirtokosa elvette a megtakarított összes termését . Pár nappal ezelött a Kuomintang-kormány csapatai deportálták fiát katonának. Már nincs kiútja, s kényszerült kéregetni." Ennek hallatára Mao Ce-tung megkönnyezve, azonnal levette, s felajánlotta saját polloverét két zacskó élelmiszert az öreg asszonynak. Guggolva szívélyesen elmondta a kétségbesett öregasszonynak: „jegyezze meg, mi a Vörös Hadsereg katonái vagyunk, tehát a szegény emberek csapatai." Az asszony felvette a megkapott pollovert és többször fejet hajtott s dumálta: „Vörös hadsereg, Vörös hadsereg..........". Utána lassan elment.

Yunnan és Gujzhou tartomány határán

Mao Ce-tung majdnem elveszítette kedves He Zizhen feleségét

A Vörös Hadsereg egészségügyi szervének munkatársai 1935 április 23-án megérkeztek Panxian járás egy falujába. Dél tájban váratlanul a repülőgépek hangos dobbanása hallatszott messziről. Wu Jiqing testőr sietve arra szólította fel He Zizhent, hogy menjen el biztonságosabb helyre. He Zizhen azonban saját személyi biztonságát figyelmen kivül hagyva, személyesen irányította a sebesült és beteg katonák menekülését a légitámadások elöl. Eközben az ellenséges harcgépek bombái becsapodtak közéjük. He Zizheng, Mao Cetung felesége feje, kara és melle véres lett a bombák repeszeitől. Az orvos vizsgálata szerint testén 17 helyen megsebesült. Miután visszaszerezte eszméletét, mondta az ott levőknek: „ne közöljétek szerencsétlenségemet férjemnek , aki most fronton irányítja a küzdelmeket. Különben elterelhetik figyelmét. Kérem, hogy rejtékeljetek el engemet a közeli lakosoknál. Majd a forradalom gyözelme után ujból találkozunk." Ezt követően ismét elveszítette eszméletét. A jelenlevők nagyon aggodtak miatta és megtárgyalták, hogyan kell kezelni ezt az eseményt. Végül elhatározták, hogy értesítsék Mao Ce-tung elnököt erről az esetről. Erre a hírre Mao Ce-tung sietve lovon érkezett feleségéhez. Ott a színhelyen alaposan megnézte az eszméletét elveszített feleségét s kezét fogva igy szólt: „Zizhen, Zizhen.......!" Amint visszaemlékezett feleségének a forradalom során elszenvedett számtalan fájdalmára, keserűségére és nehézségéről, a forradalom viharait, küzdelmei kipróbált vasakaratú forradalomvezér a karába tette és simogatta feleségének fejét, közben könny is faladt szeméből.

Mao Ce-tung síratta Hu Changbaot,  testőrfönököt az Erlang hegységben

Miután a Vörös Hadsereg csapatai Mao Cetung vezetésével sikeresen átkeltek az úgynevezett égi, természetes akadályon, a Dadu folyón, Mao Ce-tung a főparancsnokságot védő csapattal együtt az Erlang helységbe jutott. Útközben néha meséket és vicceket mondott, a katonák ettől nagy nevetésre fakadtak. Hegyoldalon Mao Cetung felszólítására a katonák egy sziklán pihentek körülötte.

Ekkor Hu Changbao testőrfönök hirtelen kézlengetéssel csendet kért. Fölöttük a motorok hangos dobbanása hallaszott, s délről pár repülőgép feléjük tartott. A kritikus helyzetben Mao Cetung sietve szétmenekülésre parancsolta a jelenlevőket. Ennek során az ellenséges gépek több bombát dobott le, egyikük nagyon valószínűleg Mao Ce-tung közelében becsapódhatott .Ennek láttára Hu Changbao testőrfönök azonnal rárohant és nagy igyekezettel messzire lökte Mao Cetung elnököt. E pillanatban a bomba éppen ott csapódott be, ahol Mao Ce-tung pihent. Az ott jelenlevők azonnal rárohant a testőrfönökhöz, akinek a szeme becsukott, egész teste véres lett. Szerencsére Mao Cetung sérületlenül maradt. Mao elnök, aki a bomba becsapodásától poros lett, halkan megszólította: Xiao Hu, Changbao elvtárs??" Ennek hatására Hu Baochang lassan magához tért és kinyitotta szemét, s látta: Mao elnök mellette van és megkérdezte: elnök, te megsebesültél-e?". "Nem, Xiao Hu, nem sérültem meg"----válaszolta meg Mao elnök. Ettől nyugodt lett a testőrfönök. Mao Ce-tung mindjárt magához hivta az orvost a megsérült bekötésére.

"Elnök, már nincs remény mentésemre. Hagyjuk más megsérülteknek a kötszert"-----szólt a beteg. "Changbao, minden bizonnyal meggyógyulsz"----könnyezve mondta.

A Mao Cetung elnök karán fekvő testőrfönök lassan és nehezen mondta a jelenlevő biztonsági katonáknak: ne aggodjanak miattam! Vigyázzanak jól Mao elnök személyi biztonságára helyettem!"

Ezután a testőrfönök lassan becsukta szemét és nyugodtan feküldt Mao Cetung elnök karán.

Mao Cetung letette az elhunytat és egy takaróval eltakarta holttestét. Szembenézve a mentéséért meghalt katonával, nem tudta mefékezni mély fájdalmait, szüntelenül hullottak a könnyek arcán.

Mao Cetung bánatában síratta az elhúnyt katonákat Wuqizhen faluban

A Vörös Hadsereg központi csapatai 1935 októberében elsőként megérkeztek Észak-Shaaxi tartomány Wuqizhen falujába. Itt a Kínai Kommnista Párt központi bizottság megtartotta a hadsereg ezredes fölött szintű vezetőinek konferenciáját annak érdekében, hogy folytathassanak ujabb harcokat a japán agresszorok ellen. Mao Cetung fellépett a konferencia elnökségének emelvényére. Amint megnézte a jelenlevő katonatiszteket, akik rongyos ruhában jártak, elfáradtak, sápadtak voltak,ösztönösen bánatában, örömében könnyei hullottak arcán. Megkönnyezve mondta: "elveszítettük a központi támaszpontunkat, sok vereséget szenvedtünk, de megérkeztünk az Észak-Shaaxi tartományba, végül is győztünk. Hadseregünk állománya sokat zsugorodott. Kárunk roppant súlyos volt. De a nehézségek,a viszontagságok próbáját kiállt katonák a forradalom magjai! Nagy ügyek, ragyagó jövő vár ránk. Ma ujból a nulából kell kiindulnuk, előre haladnunk."

Mao Ce-tung egy vasakaratú forradalmár vezér volt, nem egykönnyen könnyezett életében. Ennyi sok ember elött sírt. Erre addig nem volt példa. Itt a konferencián a katonatisztek először látták vezérük fájdalmas sírását.