75 évvel ezelőtt egy Yannak hívott paraszt tavaszi mezei munkája során véletlenül talált a későbbi ásatás színhelyére Chengdu, a tartomány fővárosa környékén, Sanxingdui falu földjén. Ezt követően évtizedekig tartottak a munkálatok, amelyek eredményei azt mutatják, hogy az ásatások színhelyén az időszámítás kezdete előtti 5000 és 3000 között az ősi Shu királyság fővárosa volt, amely 2000 évig virágzott. Ez a felfedezés azt bizonyítja, hogy a Sanxingdui-civilizáció által képviselt Jangce-civilizáció is a kínai nemzet civilizációjához, tartozik, akárcsak az úgynevezett Sárga-folyó-civilizáció.

Több mint 10 évvel ezelőtt az ásatások színhelyén egy múzeumot létesítettek, amelyet a Sanxingdui faluról neveztek el.

Ennek az északi szélesség 30. fokán fekvő lelőhelynek, illetve az ott feltárt leleteknek nagy jelentősük van - jegyezte meg a múzeum kalauza, Qiu Xueqing.

„Az északi szélesség ehhez hasonló fokán magaslik a Himalája hegység Csomolungmája (más néven a Mount Everest), a Bermuda háromszög ugyancsak itt található, ahogyan a maya civilizáció örökségei is. Ezeket mind a titokzatosság jellemzi. A Sanxingdui-ásatás színhelyén olyan ősvárosra és őskirályságra találtak, ahol az addigi legnagyobb területen bukkantak leletekre. Ezek a leghosszabb múltú és a legtartalmasabb kultúrát képviselté Délnyugat-Kínában."

Az ásatások során a régészek felfedezték, hogy körülbelül 3000 évvel ezelőtt ez az ősváros váratlanul elhagyottá vált, s ezzel az általa képviselt kultúra is megszűnt. Erre sokáig nem találtak magyarázatot. De öt évvel ezelőtt Chengdu város környékén a Jinsha lelőhelyen egy, a Sanxingduihoz nagyon hasonló leletekre bukkantak. Csupán csak annyi az eltérés, hogy a Sanxingdui-leletek 500-1000 évvel régebbiek. A szakértők elemzései szerint a Jinsha-leletek a Sanxingdui-civilizáció folytatását jelentik. De vajon miért költözött át a Shu őskirályság fővárosa a Sanxingdui vidékről Jinsha-ba? Áradások, vagy háborúk, járványok miatt? Erről nincs írott történelmi feljegyzés, ezért a válasz mindmáig rejtély maradt.

A Sanxingdui-leleteket nézve sok kérdés maradt még megválaszolatlan. Qiu Xueqing elmondása szerint a leletek közül az előkerült bronz-emberi figurák a legérdekesebbek és a legelképzelhetetlenebbek a mai emberek számára. Vastag szemöldökűek, nagy szeműek, magas orrúak, széles szájúak, ezért nagyon eltérnek az ázsiai emberek testalkati tulajdonságaitól. A bronzleletek közül jelentőségét tekintve egy bronzmaszk kiemelkedik a többi közül. A kutatások eredményei szerint ez a lelet Shu királyság első királyát ábrázolja.

„Ez a világ legnagyobb bronzmaszkja, egyben Kína egyik legértékesebb kincse. Külső szervei a legkülönösebbek: szeme oszlop alakú és kiugrik. Szemgolyója kicsit rombusz alakú, a füle nagy és éles. A látogatók olyan lénynek nevezik ezt a figurát, amely ezer kilométerre tud látni, és képes mindent hallani."

Egy szent bronzfa ugyancsak igen figyelemre méltó alkotás. Magassága 3,6 méter. Az ókori kínaiak szerint a fa az egész világűr megtestesítője. A Nap, a Hold, a csillagok a fa termései.

„Ez egy olyan finom, rendkívüli bronzlelet, amelyről megállapítható, hogy egykor különösen nehéz lehetett elkészíteni. Formáját tekintve nincs párja a világon, öntési technológiája is páratlan az ókori Kínában. Az ilyen nagy méretű bronzfát több szakaszban öntötték. Azon a területen nyolc hasonló bronzfát tártak fel. A napvilágra került bronztárgyakból megállapítható: az isteni és a királyi hatalom szorosan összefüggött egymással, ez az akkor uralkodó hatalom jellemzője volt. Ao Tianzhao, a múzeum tanácsadója ezzel kapcsolatban megállapította:

„Az előkerült bronz-emberfigurákat és bronz-kegytárgyakat elemezve tudhatjuk, hogy a királyság az ősi vallások, a természet, a totem és az ősök tiszteletét felhasználva, ideológiailag és szervezetileg egységbe tömörítette és ellenőrizte az embereket. Valószínűleg gyakorta nagyszabású vallási szertartásokat rendeztek, amelyeken a különböző vallások hívői vettek részt a különböző törzsekből.

Nyugodtan mondható, hogy a leletek közül azok a bronztárgyak a legjellemzőbbek, amelyek az akkori iparművészet színvonaláról árulkodnak. Ezen kívül nagy mennyiségben kerültek elő elefántcsontok és tengeri kagyló-maradványok. Ez is rejtély. Hiszen Sichuan tartomány földrajzi fekvése szempontjából itt nem élhettek az elefántok, s a tengertől is távol esik. Qiu Xueqing megállapította:

„Szakértők szerint az elefántcsontokat és a tengeri kagylókat a Déli Selyemúton hozták ide, közel 5000 darab tengeri kagyló héjára bukkantak. Chengdu város a szárazföld belső részében fekszik, ezért itt egyáltalán nem lehetett kagyló. Ezért valószínűsítik, hogy azok a Déli Selyemúton kerültek a délkelet- és nyugat-ázsiai tengerparti országokból Sichuanba.

A múzeum tíz éve van nyitva, de ez idő alatt is számos látogatót vonzott az ásatások színhelyének titokzatossága, a sok-sok kitűnő, fantasztikus lelet és az általuk képviselt régi civilizáció.

„A látogatókat a San Xing Dui ásatások által képviselt titokzatos kultúra érdekli a legjobban. Ez a kultúra a Jangce- civilizáció koronája. A rendkívüli leleteknek alig van párjuk a világon. Tipikus keleti, különösen a Shu őskirályság jellegére utaló jellemvonásokkal rendelkeznek, ezért a múzeum kincsei lenyűgözik a külföldi turistákat" - hangoztatta Zhang Jizhong, a múzeum igazgató-helyettese.

Sirkka Korela finn turista nagy érdeklődéssel nézte végig a kiállított anyagot. A többi között ezt mondta:

„A múzeum jól, arányosan van felosztva. Engem a kiállított tárgyak közül különösen a bronzmaszkok érdekelnek. Ezek közül is a bronzfa és a szent bronzmadár rendkívül érdekes."