Pedig hajdanában szép számmal élhettek a folyóban. A múlt század ötvenes éveiben még 6 ezer körülire becsülték a számukat. 1984-ban viszont már csak 400-an lehettek. De még ez is hatalmas szám a mai 100 alatti (!) „populációhoz" viszonyítva, nem is beszélve arról, hogy néhány tudós már kétszámjegyű Jangce-delfin létében is kételkedik, hiszen az 1997 óta a legmodernebb felszereléssel végzett számlálások alkalmával hétnél több egyedszámot egy évszakban sem sikerült megfigyelni, igaz legalább ötöt minden alkalommal találtak, habár ez meglehetősen sovány vigasz. Mert szinte mindegy is a pontos szám, elég sokat mondó adat az is, hogy a Jangce-delfin a világ 12 legveszélyeztetettebb állatainak egyike.

Azt, hogy a Jangce-delfinek a kihalás szélére kerültek, legnagyobb részben az ember okozta. A delfinek felének haláláért a halászfelszerelések, mindenekelőtt az illegális halászó eszközök a felelősek, nagyon sok állatot pedig a hajók propellerei pusztítanak el. Továbbá a folyó szennyezettsége, az öntözés, a Jangcén épített műtárgyak is megteszik természetesen a hatásukat a folyami emlősre.

Kína magától értetődően mindent megtesz a Jangce-delfin megmentéséért. A múlt század 90-es éveinek elején kezdődtek meg a kínai tengeri és folyami emlősök megmentése érdekében kialakított programok. Ide tartozik a legveszélyeztetettebb Jangce-delfin védelme is. Több ötlet is felvetődött, hogy mit és hogyan kellene csinálni velük és érdekükben. Ezek közül az első hallásra legmeghökkentőbbnek tűnő a tudósok szerint az, amelyik valójában az egyetlen esélyük a túlélésre: minden Jangce-delfin egyedet a fekete simahátú delfinnel egyetemben kiköltöztetnék a számukra lassan életveszélyessé váló Jangcéból, és a Tianer'zhou természetvédelmi területen élhetnének jóval háborítatlanabbul, mint jelenleg. Még akkor is, ha ott aztán meglehetősen mesterséges körülmények között kellene élniük (szaporítás, orvosi felügyelet, állandó egészségügyi ellenőrzés, stb.). Hiszen a forgalmas Jangce, a környezetszennyezés, és az illegális halászat miatt már így is csak nagyon kevéssé mondható el, hogy természetes környezetükben élnek.

Jangce-delfint ugyan még nem, de fekete simahátú delfint már sikerült is ezen a Jangce-holtágon szaporítani. Az 1992-ben alakult országos szintű természetvédelmi terület Hubei tartományban Shishou területen található. A 21 kilométer hosszú Jangce-holtág embertől nem háborgatott területen található, gazdag vízi állat és növényvilága van, ideális helynek tűnik a kihalás szélén álló Jangce-delfinek számára.

Az eddig elért eredmények is bizakodásra adnak okot. A természetvédelmi területre vitt 10 simahátú delfin mára 20-ra szaporodott, ami reményteli eredmény a Jangce-delfin fennmaradása szempontjából. Ha ugyanis semmit sem tesznek a tudósok a faj fennmaradásáért, akkor 25 éven belül eltűnik a földről a Jangce-delfin. Ami pedig még fontosabb, 10 éven belül szükség van a „mentési munkálatok" teljes megindítására, mert ha ez nem történik meg, akkor már csak azt számolgathatjuk, hogy a 25 évből, amennyi a baiji számára még megadatott, mennyi maradt még hátra.

A kínai vizek körülbelül negyven delfin- és bálnafaja veszélyeztetett. Az ő megmentésükre alapították a Workshop on Conservation of Cetaceans in Chinese Waters, azaz a Workshop a kínai vizekben élő cetfélék megmentéséért elnevezésű programot. A kínai kormány a már meglevő mellé még négy természetvédelmi területet tervez a Jangce-folyó mentén.

Szükség is van ezekre a természetvédelmi rezervátumokra, lehetőleg minél többre, illetve minél nagyobbra, mert a Jangce-delfinnek fogságban nagyon rosszak az életesélyei. Az egyetlen fogságban hosszabb ideig életben maradt Jangce-delfin egy Qiqi nevű hím volt. Még 1980. január 11-én mentette meg a megsebesült állatot egy halász. Akkoriban még valószínűleg nem töltötte be a kétéves kort, mindössze 1,47 méter hosszú és 36,5 kilogramm volt, míg a kifejlett Jangce-delfin elérheti a 2,5 méter hosszúságot és a 160 kilogrammos testsúlyt is. 22 és fél évet töltött magányosan egy 300 négyzetméteres tavacskában a Jangce melletti Donghu tó közelében, Hubei tartomány székhelyén, Wuhanban. Itt érte utol a halál a húszas éveinek közepén, a szakértők szerint úgy 24 éves kora táján.

Kína leghosszabb folyójában már 20-30 millió éve élnek Jangce-delfinek, és már annak is majdnem 2000 éve, hogy kínai szerzők feljegyezéseket hagytak róluk az utókorra. Hajdanában nemcsak a Jangcén, hanem a mellékfolyóiban, és néhány Jangce melletti tóban, mint például a Dongting és a Poyangban is megtalálhatóak voltak a Jangce-delfinek.