A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2007-03-30 17:49:51    
Konfuciusz és tanai

CRI
Ha Kína hagyományos kultúrájáról beszélünk, feltétlenül meg kell említenünk Konfucius ókori kínai filozófust. Az 1970-es években egy neves amerikai tudós a világtörténelemben szerepelt 100 legbefolyásosabb ember listájának készítésekor sorrendben Jézus, Sakjamuni stb. után az ötödik helyre sorolta Konfuciuszt. A kínaiak szemében Konfuciusz az első helyen áll befolyása és hatása miatt. Kínában Konfuciusz többé-kevésbé mindenkire hat. A Kulturális Híradó mai számában Konfuciuszt szeretnénk bemutatni.

Konfuciusz másik neve Kung Ce, a konfucianizmus megteremtője volt. A konfucianizmus ideológiája nemcsak Kína politikai, kulturális stb. életére hat, hanem minden kínai ember magatartására és gondolkodásmódjára is. Vannak olyan külföldi tudósok, akik egy vallási ideológiának tartják a konfucianizmust. Ez nem igaz. A konfucianizmus valójában a sok kínai ideológiai irányzat egyike, egy filozófiai iskola. A több mint 2000 éves feudális társadalomban Kína állami ideológiájának tekintették a konfucianizmust, amely vezető szerepet játszott a kínaiak tudatában. Konfuciusz ideológiája nemcsak a kínai kultúrára van nagy hatással, hanem más ázsiai országokéra is. Sok kínai járta már be a világot, ezért sok más külföldi országban is érezhető a konfucianizmus hatása.

Konfuciusz az időszámításunk előtti 551 és 479 között élt, Sokrates görög filozófus "kortársa". Édesapja Konfuciusz alig három éves korában halt meg. Ezután édesanyjával a kelet-kínai Sandong tartomány Qufu városában élt.

Konfuciusz a Tavasz és az Ősz korszakában élt. Akkor az egységes ország széthullott, tehát sok törzsi államra tagolódott. Konfuciusz hazája a Lu törzsi állam volt, amely a kulturálisan legfejlettebb törzsi államok egyike volt.

Konfuciusz nem dolgozott magas beosztásban. De nagy tudással rendelkezett. Az ókori Kínában a tanulás a hivatalnokok és az arisztokraták kiváltsága volt. De Konfuciusz saját tettekkel megtörte ezt a kiváltságot. Magániskolát létesített, ahol a diákok némi tandíj fejében tanulhattak, függetlenül származásuktól. Sok mindent tanított, köztük politikát és etikát is. Tanítványainak száma meghaladta a 3000-et. Köztük sok tudós olyan híres ember lett, mint Konfuciusz saját maga. Ezek megőrizték és továbbfejlesztették, valamint népszerűsítették Konfuciusz ideológiáját.

Miért maradt mindig a konfucianizmus a vezető állami ideológia a hosszú feudális társadalomban? Ezt nehéz tisztázni. De röviden szólva a szigorú hierarchiát hirdető ideológiája és a politikai reformot támogató szemlélete megfelelt az akkori uralkodó osztályok érdekeinek, egyben kedvezően hatott a társadalmi stabilitás megőrzésére és a társadalmi fejlődésre is. Konfuciusz kiemelte a szigorú etikai normákat és rendet, úgy véve, hogy ha a beosztottak megszegik feletteseik akaratát, a fiuk pedig apjukét, ez súlyos bűnt jelent. Szemlélete szerint az uralkodóknak jól kell kormányozniuk az államot, a polgároknak pedig hűeknek kell lenniük az uralkodókhoz. Mindenki több minőségben szerepel, lehet fiú és apa, lehet hivatalnok és arisztokrata. Minden esetben akkori ?szerepének" megfelelően kell alkalmazkodnia a szigorúan megszabott alá- és fölérendeltségi viszonyokhoz. Így az ország megőrizheti stabilitását, a nép létbiztonságban élhet.

A konfucianizmust keletkezésékor nem ismerték el uralkodó ideológiaként. Az időszámítás előtti II. században Kína egy erős, központosított, hűbéri ország lett. Az akkori uralkodóház felismerte, hogy a konfucianizmus segíthet a kormányzásban, az ország stabilitásának megvédésében. Ezért az állami ideológiává nyilvánították a konfucianizmust.

Tanításait, véleményét, beszélgetéseit és tetteit a Lun Yu, azaz a Vitatkozások és a Beszélgetések című könyvbe gyűjtötték össze a tanítványai. Az ókori Kínában az emberek úgy tisztelték ezt a könyvet, mint az európaiak a Bibliát. Mindenkinek az ebben a könyvben foglalt tanok szellemében kellett élnie és cselekednie. Ha valaki hivatalnok akart lenni, alaposan, mélyrehatóan kellett tanulmányoznia ezt a művet. Egy szólás így hangzik: aki elsajátítja a Lun Yu könyvben foglalt tanok félét, annak ez már elegendő az állam kormányozásához.

A Lun Yu egy igen tartalmas könyv, amely nemcsak a kormányzásról, hanem egyebek közt az oktatásról és a tanulásról, a zeneművészetről, a kirándulásról, a kapcsolattartásról, a barátságról is szól.

Konfuciusz tanításai igen értékesek ma is. Napjainkban az emberek gyakran idéznek szavaiból. Egy idézet azt mondja: "ha hárman utazunk együtt, minden bizonnyal valaki a példaképem lesz közülünk." Az idézet úgy értendő, hogy mindenkinek saját erősségei és pozitívumai vannak, ezért az embereknek egymástól kell tanulniuk.