A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2007-05-17 16:41:21    
Száz éves Petőfi versének kínai fordítása

CRI
A kínai középiskolásoknak kívülről kell tudniuk ezt a verset. Egy felmérés szerint a megkérdezett kínaiak több mint fele ezt a külföldi költeményt tudja fejből.

Abban, hogy a költemény ilyen közismert Kínában, nagy szerepet játszott Lu Xun, aki elsőként ismertette a vers kínai fordítását. Lu Xun a XX. század kiemelkedő írója volt, egyben filozófus, forradalmár és pedagógus. Művei összesen 8 millió kínai írásjelet tartalmaznak. Írásait 50 idegen nyelvre fordították le, így világszerte ismert lett.

Száz évvel ezelőtt, vagyis 1907-ben adta közre a Szabadság, szerelem című Petőfi-verset, majd ezen fellelkesülve ő maga is lefordított hét Petőfi-költeményt. Később Lu Xun megírta Petőfi életrajzát is, valamint saját műveiben többször idézte Petőfi Sándor írásait.

2003 augusztusában leplezték le Petőfi Sándor bronz szobrát a nyugat-pekingi Lu Xun Múzeumban. A ceremónián jelen volt az akkor Kínába látogató Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök és Sun Jiazheng kínai kulturális miniszter.

Vajon miért kötődött ilyen szorosan Lu Xun a magyar költőhöz? - kérdezhetik. Miért pont Petőfi Sándor költeményeit kedvelte ennyire?

Ezekre a kérdésekre talán csak Lu Xun fia, Zhou Haiying tud választ adni.

„Édesanyámtól úgy tudom, hogy édesapám - annak ellenére, hogy igen elfoglalt ember volt - figyelemmel kísérte a kisebb nemzetek sorsát, beleértve a magyarokat is, és szívesen foglalkozott a magyar kultúra és Petőfi bemutatásával."

Lu Xun már nincs közöttünk, így csak találgatni lehet, hogy miért kedvelte ennyire Petőfit. Az egyik ok talán az, hogy a XX. században az 1848-as magyarországi forradalomhoz hasonlóan Kína is megélt egy forradalmat.

Lu Xun nem tudott magyarul, ezért Petőfi Sándor német nyelven megjelent költeményeit fordította le.

Fia, Zhou Haiying így emlékezett vissza.

„Amikor fordított, arra törekedett, hogy visszaadja a vers eredeti jelentését, amihez sok időre volt szüksége, de ő mindig lelkiismeretesen dolgozott egy-egy költemény lefordításán."

A Szabadság, szerelem című vers immáron száz éve olvasható kínai nyelven. A Japán elleni harcban, a felszabadító harcban, a „hosszú menetelés" során lelket öntött a kínai katonákba, és erőt adott nekik a harchoz.

A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét követően Petőfi Sándort és a verseit még többen ismerhették meg. 1954-ben jelent meg a Sun Yong neves fordító által összeállított Petőfi Sándor versei című kötet, mely 105 Petőfi-verset tartalmaz. 1983-ban a Sanghaji Népi Színházban mutatták be a Bai Mang forradalmár életéről szóló színpadi művet, aki a Szabadság, szerelem vers fordítója. A műben központi szerepet kapott Petőfi költeménye. Xin Wansheng, aki Petőfi Sándor több művét is lefordította, 1991-ben kitüntetést vehetett át a magyar Művelődésügyi Minisztériumtól.

A cserekapcsolatok fokozatos erősödését örömmel látja Zhou Haiying, a neves író fia.

„Bízom benne, hogy szép jövő elé néz a kínai-magyar viszony. Remélem, hogy több magyar könyvet fognak kínai nyelvre fordítani, és ennek révén a kínaiak jobban megismerhetik Magyarországot."

Magyarországon Petőfi Sándor egykori házának kertjében áll Lu Xun bronzszobra. Zhou Haiying ennek kapcsán a következőket mondta.

„Vannak magyarok, akik jól ismerik Kínát, baráti kapcsolatot tartanak fenn a kínaiakkal. Remélem, hogy a barátság a jövőben is fenntartható lesz, és egyre több magyar fiatal ismeri meg Kínát."