 Hamarosan éppen tíz éve lesz, hogy Hong Kong visszakerült az anyaországához. Hogyan kezelte a vele szemben keletkezett kihívásokat az ázsiai és csendes-óceáni térség egyik legjelentősebb pénzügyi, kereskedelmi és hajózási központja? Milyen a jelenlegi gazdasági helyzete, s milyen irányban fejlődik tovább? E kérdésekkel tudósítónk felkereste Henry Tang Ying-yen hongkongi kormányzat pénzügyi főosztályvezetőjét.
A hongkongi gazdaság a központi kormány erőteljes támogatásának, a hongkongi nép erőfeszítéseinek, és végeredményben az 1,3 milliárdos kínai nép gondoskodásának köszönhetően az utóbbi években új erőre kapott.
Az elmúlt három évben a gazdaság éves átlagban 7,6 %-kal nőtt, ami örvendetes eredmény egy felnőttnek mondható gazdaság számára. 2003 augusztusában, azaz a hivatalba lépésemkor a munkanélküliség ráta 8,6 % volt, ez ma 4,3%-ra esett vissza. Öt éven belül most a legalacsonyabb a munkanélküliség - állapította meg a főosztályvezető.
Hongkong tízéves fejlődése nem volt zökkenőmentes, számtalan kihívással kellett szembe néznie. Közülük az ázsiai pénzügyi válság volt a legsúlyosabb. A hongkongi kormányzat erőfeszítéseinek eredményeképpen végül kilábaltak a bajból, Hongkongban egyetlen egy bank sem jutott csődbe.
A gazdasági nehézségek kezelésére Hongkong erőteljes támogatásokat kapott a központi kormánytól. Külön említést érdemel, hogy 2003 júniusában a SARS atípusos tüdőgyulladás felszámolása után röviddel a központi kormány a hongkongi kormányzattal aláírta a kínai szárazföld és Hongkong közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok még szorosabbá tételéről szóló úgynevezett CEPA-programot. Ezzel Hongkong szabadkereskedelmi kapcsolatot létesített az ország belső részeivel. Henry Tang Ying-yen főosztályvezető ezzel kapcsolatban elmondta:
„A CEPA-program lendület adott a belső országrész turistáinak Hongkongba történő utazásaihoz, elősegíti a két országrész közötti szabad kereskedelem fejlődését."
A főosztályvezető szerint Hongkong gazdasági fejlődése elválaszthatatlan az ország belső részeinek fejlődésétől. Ugyanakkor Hongkong is úgy hozza meg intézkedéseit, hogy azok nemcsak a terület, hanem az egész ország érdekét szolgálják.
„A jövőben a külföld felé nyitás és a reform további végrehajtásával Hongkong tovább hozzá kíván járulni az ország ügyeihez, különösen a szolgáltatások és a pénzügyek vonatkozásában. Kína további minőségi pénzügyi szolgáltatásokat igényel a reform során, s Hongkong éppen ezen a területen nyújthat segítséget. Most olyan javaslatot dolgozunk ki, amely még szorosabbra fűzi a Hongkong és a belső országrészeink közötti tőkepiaci kapcsolatokat - közölte a hongkongi pénzügyi vezető.
Az elmúlt három évben a hongkongi gazdaság több mint 7 %-kal fejlődött. Ezzel kapcsolatban leszögezte:
„A hosszan tartó, gyors ütemű fejlődés egy fajta nyomást, főleg inflációs nyomást idézhet elő a piacgazdasági rendszer számára. Ezért nem várunk már ilyen gyors ütemű fejlődést. Jó lenne, ha a növekedés hosszú távon 4-5 százalék körül mozogna, s az infláció alacsony szinten maradna."
A hongkongi főosztályvezető még kiemelte, hogy Hongkongban hosszú távra szóló terveket kell készíteni az elöregedés, az orvosi ellátás, a befektetések, és az oktatás fejlesztésére.
|
