A város a Zhujiang folyó mellett fekszik

Guangdong-tartomány a Nanhai, magyarul a Dél-kínai-tenger partján fekszik. Etnikailag és földrajzi értelemben egyaránt igen tagolt tartomány. A tartomány fővárosa Guangzhou, amelyet a középkortól kezdve tengeri úton odaérkező nyugati kereskedők és utazók Kantonnak mondtak. A tartomány északkeletről Fujian, északról Jiangxi, Hunan és Guizhou, nyugatról Yunnan tartománnyal és Guangxi Zhuang Autonóm Területtel szomszédos. Guangdong több nagyvárosa közül Shenzhen, nem utolsó sorban Hongkong és Makaó közelgsége miatt nemzetközi ismertségre tett szert.

Guangdong tartományban kialakult egy érdekes teázási szokás. A népmesék szerint e szokás a kínai Qing-dinasztia korából ered. Valamikor Qian Long császár magánemberként szemleutat tett Dél-Kínában, ahol egyszer Zhou Riqing helybeli tisztviselővel, egyben kísérőjével együtt teázott egy teázóban. Qian Long császár először saját magának készített teát, utána a tisztviselőnek, Zhuo Riqingnek is. A császár e tettével meglepte és nagyon meghatotta Zhou Riqingot, aki, mivel nem akarta felfedni Qian Long kilétét, ahelyett, hogy földre borulva köszönte volna meg, hogy a császár teát készített neki, két ujjával háromszor az asztalra koppantott, ezzel fejezte ki köszönetét. Attól fogva az ottani emberek között fokozatosan elterjedt ez a hálálkodási formula, vagyis hogy két ujjal háromszor az asztalra koppintanak. Különösen gyakran használják az idősebbek, akik így köszönik meg a fiataloknak, hogy teát készítettek nekik.

Manapság már Guangdongban az emberek otthon is, a teázókban vagy éttermekben, bárhol, amikor egymásnak teát készítenek, akkor mindig ugyanezzel a mozdulattal szokták kifejezni köszönetüket. Ha pedig egy idősebb készít egy fiatalnak teát, aki azután ezt nem köszöni meg azzal, hogy két ujjával háromszor az asztalra koppant, az különös nagy faragatlanságnak számít, és az idős megharagszik a fiatalra.

A városi stadion