A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2007-09-07 21:47:32    
A zene összeköt

CRI
Amit Kodály Zoltán magyar zeneszerző felfedezett, az ötszintű hangskála népszerű Kínában, s mi több alkalmazzák azt a zenei oktatásában. A cimbalom, a Kínában és Magyarországon népszerű ősi hangszer népszerűsége és alkalmazása ugyancsak összeköti a két országot. A Sanghaji Zeneakadémia felvételi vizsgáján megkerülhetetlen vizsgatéma Liszt Ferenc és Kodály Zoltán. Hiller István magyar oktatási és kulturális miniszter a Beijing Youth Daily című lapnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem birtokol kőolajt, sem aranyat, de a szépirodalommal, zenéjével és a tánccal teret nyerhet a világban.

2005-ben Sun Yingdi első kínaiként megnyerte a Nemzetközi Liszt Zongoraverseny első díját. Szeptember 4-én a Magyar Évad első sanghaji rendezvényén Sun Yingdi a világhírű Kocsis Zoltán irányításával játszott a Liszt szülőhazájának köszöntése című hangversenyen. Az előadás igen nagy sikerű volt, a kínai-magyar művészek szépen játszottak együtt.

„Nagy lehetőséget jelentett a Kocsis Zoltánnal folytatott együttműködés, mert ez egy jó kutatási, tanulási lehetőséget is jelentett egyben. Kocsis Zoltán kiváló zongoraművész, karmester. Az általam előadott Liszt műveket magyar partnerem többször játszotta, vagy vezényelte. Az együttműködésünket lelki összehangoltság jellemezte. Elmondta nekem felfogását Liszt műveivel kapcsolatosan, ami számomra nagy élményt és új felismeréseket jelentett."

A magyarországi kapcsolattartással kapcsolatban a kínai zongoraművész így nyilatkozott:

„A Liszt Ferenc Zeneakadémián már tartottam előadást. meggyőződésem, hogy a művészetnek nincs sem térbeli sem időbeli határa, s minél több kitűnő művésszel vágyom az együttműködésre. Ez mintegy új inspirációt jelent és töltést a további munkához."

Linlin: a több mint 30 éves zenei életpályája során Kocsis Zoltán a világ számtalan híres együttesével rengeteg alkalommal adott elő, de most első ízben lépett fel kínai színpadra. Mi a élménye a kínai partnereivel folytatott együttműködésről, s mennyire nyerte el tetszését a kínai zene?

Linlin: A kínai-magyar zenei cserekapcsolat már az ötvenes évek elején kezdődött. Akkoriban a fiatalok egy-egy csoportja klasszikus zenét tanult Magyarországon. Miután Kínába visszatértüket követően, immár több évtizede aktívan tevékenykednek a színpadon, vagy a katedrán. Mi, a kínai Központi Zeneakadémia cselló-mesterét Zong Bait kérdeztük.

„1955 és 1960 között tanultam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián. Az oktatás igen szigorú és magas színvonalú volt, sokat tanultam. És amit sikerült elsajátítanom, Kínában az oktatásban tovább adom."

Zong Bai professzor 1985-ben Budapesten részt vett a nemzetközi cselló versenyen. 1986-ban Liszt-díjat kapott. 1990-ben meghívták a debreceni egyetemre tanítani.

„A tanulás időszakában sok rendezvényen vettem részt, Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és sok más helyen is. A kínai-magyar együttműködésen alapuló előadásaink igen tetszettek a közönségnek. Utoljára 1990-ben jártam Magyarországon, azóta 17 év telt el. Természetesen várom az új lehetőséget, hogy ismét visszatérhessek."

Magyarország és Kína közötti a kulturális és művészeti cserekapcsolat soha nem szünt meg. Liu Yuening neves kínai cimbalom művész, pedagógus, például éppen szerettt hangszere miatt kötött barátságot Magyarországgal. 2006-ban Liu ösztöndíjasként részt vett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola képzésén, ő az első ilyen kínai zeneművész, aki szólókoncert adott Magyarországon. A szeptember 2-án Pekingben Kodály Zoltánról rendezett előadás és fotókiállítás megnyitóján Liu cimbalmon Kodály két alkotását adta elő.

„Amikor feldolgoztam Kodály alkotásait, két alapvető szempontra voltam figyelemmel: elsőként, fenntartom Kodály szerzemények jellegzetességét; másodszor, arra törekszem, hogy a cimbalom nyelvén pontosan fejezzem ki az alkotásait. "

Liu Yuening magyarországi továbbképzése során alapított és vezetett egy kis kínai zenekart Magyarországon. Érdekes, hogy a zenekarnak magyar tagjai is voltak.

„Ennek az alapvetően kis kínai zenekarnak a fiatal tagjai nagyon szerették kínai kultúrát. S mivel a zene a kínai kultúra fontos alkotó része, ők a zenén keresztül szerették volna jobban meg ismerni Kínát."

Szeptember 2-án a Pekingi Tanárképző Egyetem előadó termében megnyílt a Kodály Zoltánról rendezett kiállítás. Kodály Zoltán megállapította, hogy egy nemzet lelke a saját zenéiben található, gyűjtötte és gazdagította a magyar népzenei vagyont; zenei nevelésének módszere az egész világon elterjedt. A legmagasabb szintű kínai tanárképző egyetemen megemlékeztek a világhírű zenetudós, zeneszerző, zenepedagógusról. A 2007-2008 Magyar Évad megnyitó eseményére a DoReMi gyermekkórus is eljött! Ők magyarul és kínaiul énekelték Kodály alkotásait.

Zhang Yida, ősz hajú, kedves idős férfi a gyermekkórus karnagya. Az előadás előtt arról kérdeztük, hogy a gyerekek hogyan tanultak meg magyarul énekelni?

„Az órákon bemutatom Magyarország történetét és Kodály Zoltán ragyogó eredményeit a gyerekeimnek. A gyerekek nagyon ügyesek, tolmács segítségével mindössze nyolcszori gyakorlást követően már el tudták énekelni a magyar dalokat. "

Zhang Yida néhány évtizede tanít, s együttműködik a kínai zeneszövetséghez tartozó Kodály Társasággal. Yang Limei professzor, a társaság vezetője, az eltelt több mint húsz évben a kodályi neveléstan Kínában történő népszerűsítésére és elterjesztésére törekszik.

„Most már sok kínai iskola ismeri az úgynevezett Kodály-módszert, s a kínai Tanárképző Egyetemen külön Kodályról szóló tanfolyam is van. Ma már majdnem minden kínai zenetanár ismeri Kodály zenei neveléstanait."

2007 szeptemberében megnyílt a Magyar Évad Kínában. A zene egy csodálatos névjegy, amely leküzdi a nyelvi akadályokat, átlép az országhatárokon, érzéseket gerjesztve képes akár a varázsos Magyarország bemutatására is a kínai közönség számára. Kedves hallgatóink, Önök hogyan értelmezik ezt a megállapítáast: „A zene: határok nélküli"? A kérdést néhány vendégünk számára is feltettük...

Sun Yingdi: A zene az emberek szívéhez szól, és ezt a kapcsolódást nincs ami akadályozhatja.

Liu Yuening: Ugyanaz a zene hasonló érzéseket vált ki a világ különböző pontjain élő emberekből.

Zhang Yida: A zene nemcsak hangzás, hanem közönséggel együtt egy közös kulturális élmény."